Ezzel spórolhat a számlán, miközben védi a Földet is!

Ezzel spórolhat a számlán, miközben védi a Földet is!

Bonifert ZoltánBonifert Zoltán építészmérnök, műszaki ellenőr

Bonifert Zoltán új megoldást kínál azoknak, akik szeretnének zölden és olcsóbban élni.

– Rátévedtem a www.fenntarthatohaz.hu – ra, ahol Ön hirdeti a módszerét. Azt írja, ha valaki takarékoskodni akar a lakás rezsijével, Ön tud benne segíteni. Mi ez a módszer, hogyan kell ezt elképzelni?

– Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy jelentőset lépjen a háza fenntarthatóságának irányában, amelynek határozott lépése a passzívház és az autonómház. Persze erre még nincsen mindenkinek lehetősége.

passzív ház

Napelemes passzívház

– Mielőtt folytatná a gondolatot és szavát ne felejtse, árulja már el, mi a különbség a passzívház és az autonómház között!

– A passzívház gyakorlatilag megújuló energiából fedezi a fűtési igényét, tehát nincs benne kazán, ezzel együtt a közművezetékekre rácsatlakozik, ami azt jelenti, hogy van villanyvezeték, víz, csatorna, de gázra nincs szüksége.  Ezáltal akár egy városi környezetben urbánus életmóddal is összeegyeztethető függetlenséget jelent az energiahordozóktól, meg azok árától is.

dán aktívház

Dán aktívház

Az aktívház már a következő lépés a függetlenség irányában. Ezt már városban nem nagyon lehet megoldani, inkább valami természetközeli környezetben. Ennek semmilyen közműkapcsolatra nincs szüksége, gyűjti az esővizet, vagy a kútból szedi a vizet, megtisztítja, ez megy be a házba, hogy felhasználhassák. Csatornahálózatra sincs szükség, mert a szikkadó vizet meg is tisztítja. Ez a típus az energiától teljesen független, és gyakorlatilag szigetszerűen megél.

– Az aktívházban nincs gond azzal, ha mondjuk nem esik elég eső? Lehet hogy Önnek egyértelmű, de én elképzelni sem tudom, mi történik, ha elfogy a víz, mit csinálnak az aktívházban élők?

– Ha nem esik az eső, és kiszárad a kút, azért az ott is nagy probléma. Egy különleges módszer kellene arra, hogyan lehet vizet fakasztani a sziklából. De a viccet félretéve, ha nem süt a nap, télen egy hosszabb időszak alatt, a passzívháznak is kell egy ráfűtés. Csoda nem történik, de addig a határig mennek el ezek a megoldások, amíg csak lehetséges. A fenntarthatóház gyűjtőfogalom arra, hogy ezeket összefogja. Elég tág fogalom, elég sok minden belefér és nem csak az építészet.

– És mi a konkrét módszer, vagy azt ajánlja, hogy az érdeklődő keresse fel Önt és összeszedi a cégeket, akik segíteni tudnak?

– Akik hozzám fordulnak, azoknak azt tanácsolom, nézzék meg, hogy a jelenlegi lakhatásukból ténylegesen mit lehet kihozni. Akár családi házuk, akár panel vagy társasházi lakásuk van, meg kell vizsgálni, mire van lehetőségük. Ebbe beletartoznak a műszaki határok, az anyagi, adott esetben jogi határok is. Nyilván egy társasházban, ahol körben-körben lakók élnek és közös döntéseket kell hozni, más a lehetőség, mint egy családi háznál. Az anyagi lehetőségeket meg nem kell magyaráznom. Először egy energetikai vizsgálat készül. Ez egy ismert fogalom, 2012. január 1-től ez teljesen általánossá fog válni. Meghatározzák azt, hol tart a ház, hogy B-C-D-E kategóriába tartozik-e, A+; A++ – os; esetleg passzívház-e.

A 2012. január 1-jétől életbe lépő rendelet szerint minden ingatlannak rendelkeznie kell az ingatlan eladása, bérbeadása, átírása esetén a Lakás Zöldkártyával. A lakás értékére kihat ez az energetikai tanúsítvány, hiszen minél jobb az otthonunk besorolása, annál kevesebbet kell a rezsire és az újabb korszerűsítésre költeni egy új vevőnek. Az Európai Parlament és Tanács épületek energiahatékonyságáról 2010/31/EU Irányelvének hatására hazánk energiafüggősége negyedével csökkenne, mert 2020-tól megtiltja a magas energiafelhasználással rendelkező épületek építését. Minden új épületet a szinte nulla passzívház elvek szerint kell megvalósítani. Az újonnan létesülő épületek esetében az irányelv előírja, hogy az épületek fűtési, hűtési melegvíz előállítási, villamos-energia rendszerének kialakításakor az alábbi megoldásokat kell figyelembe venni:

– megújuló forrásból származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszerek (napkollektoros rendszer, napelemes rendszer, biomassza kazán);

– kapcsolt energiatermelés;

– táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, különösen, ha az részben vagy egészben megújuló forrásból származó energián alapul;

hőszivattyús rendszer.

Az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak biztosítani kell, hogy:

„a) 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen; és
b) 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek.”

Az irányelvben meghatározták az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyeket szinte kizárólag a jelenlegi passzívház követelményeknek megfelelő épület tud teljesíteni. Meglévő épületek esetében az irányelv előírja, hogy a felújítások során a korszerűsített épület energiahatékonyságát az új épületekre vonatkozó követelményeknek megfelelően szükséges biztosítani, amennyiben ez műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható. Magyarország köteles a fenti irányelv rendelkezéseit a hazai jogi környezetbe átültetni. A következő években hazánknak óriási feladatot jelenten az irányelvben meghatározott fenti célkitűzések megvalósítása. Az irányelvnek a környezetvédelmi szempontok mellett van még egy kézzelfogható előnye. Megerősíti a megújuló energia szektort, amely igen jelentős pozitív gazdasági hatást eredményez majd. Az energiaárak várható elszabadulása és a fokozódó bizonytalanság kiküszöbölésére egyedül a helyi megújuló energiatermelő rendszerek képesek.

Aztán meghatározzuk, melyek azok a fő irányok, amerre el lehet indulni a ház korszerűsítésében és azt is, ezek egyenként mennyi hasznot hoznak, mennyi energia megtakarítást eredményeznek. A ház energiafogyasztásának durván 80 %-át a fűtés-melegvíz adja. Igazából a fűtési energián lehet a legnagyobb megtakarítást elérni, a villany fogyasztások sokkal kevesebbet. Valaki szereti nézni a tévét, a mosógép is kér, a hűtőgép is, nem mondom, hogy le kell írni a villany terén a megtakarítást, mert le kell kapcsolni a lámpát, de nem ezen múlik. A fűtési költségen érdemes faragni, aztán jöhetnek a napelemek. Nyugat-európában már sok ilyen házat látni, még az istállók tetejére is napelemet tesznek. De ez a második-harmadik lépés. Az első az, hogy gyorsan takarítsunk meg a gázon.  

– A gázon például úgy lehet megtakarítani, hogy cirkót használunk a régi gázkonvektor helyett.

– Azzal mindenképpen, de van egy ennél modernebb módszer is. Új gázkazánt kell venni. Már a kondenzációs kazánok is elérhetők, amelyekkel azonnal, durván harmadára lehet csökkenteni a gázszámlát. Hogy ennél nagyobb megtakarítást is elérjünk, ahhoz már más megoldások is kellenek. Amire ritkán gondolnak az emberek, az a háznak az energiavesztesége. Akár az energia harmada is távozhat a tömítetlen réseken a levegővel együtt.

ablakok

– Vagyis szigetelni kellene a házainkat?

– Zárni a réseket. Az ablakok körül, a tetőtérben, a kéményen keresztül is el tud szökni a levegő, de a csőátvezetéseken és a konnektorokon is.

szigetelés

– Sokan arra sem gondolnak, hogy a régi típusú házakban, a XIX. század végi, nagypolgári, nagy belmagasságú lakásokban például az ajtónál is szökik a meleg. Az én édesanyám ilyenben lakik. Rájött, ha egy hosszú, vastag függönyt szerel az ajtó elé, azzal sokat spórol. Először is nem jön be a hideg, másodszor meg a folyosót sem kell fűteni.

– Már ezzel is, így van. De ha légzáróvá tesszük az épület kerületét, a szellőzés is minimálisra csökken. Ismerjük az ablakcsere utáni penészesedés általános panaszát, ami a működő épület természetes válasza arra, hogy nincs szellőzés. Az ilyen már-már extrémnek tekinthető légzáró épületnek szükségszerű tartozéka egy olyan szellőztető berendezés, amely hő-visszanyerős szisztémával, gyakorlatilag éjjel-nappal egyenletesen működik. Bejuttatja az oxigén-dús friss levegőt, elviszi az elhasznált levegőt, és ennek során nagyon alacsonyra leszorítja az energiaveszteséget. Olyan 70-90 %-os mértékben visszanyerik a hőt a távozó levegőből.

– Ez olyan mint a napenergia, hogy egyszer befektet bizonyos összeget az ember és várja, hogy majd egyszer hosszútávon megtérüljön vagy rögtön, már a következő hónaptól érezhető a hatása, mert 20 forinttal kevesebb lesz a rezsi?

– Amint megtörténik a felújítás, már a következő naptól máshogyan működik a ház. Ezzel együtt a megtérülés hosszútávon számolandó.

Úgy tudom, egy ilyen felújítás a lakásbiztosítási költséget is érinti. Már csak azért, mert ha nincs gázkazán, amellyel baleset történhet, akkor kisebb a ház kockázata is.

Az UNIQA új Otthon és környezet lakásbiztosítása megoldás a felújított ház tulajdonosainak. Az energiatakarékossági szempontból korszerű berendezésekre, például a napelemekre is nyújt biztosítást, de a szabadban tárolt vagyontárgyakra, a kerti bútorokra is. Ráadásul az Öko lakásbiztosítási csomag megkötése esetén az UNIQA 15.000 forintig támogatását nyújtja a Lakás Zöldkártya megszerzéséhez. A biztosításról bővebben itt talál információkat: www.otthoneskornyezet.hu

Könnyebb helyzetben van az, aki passzívházat akar építeni, mert ma már szerencsére sokan foglalkoznak ezzel az új megoldással. Ha valaki ezzel keresi, ebben is tud segíteni?

– Természetesen. Engem igazán az érdekel, hogyan lehetne a fejlett és ijesztően drágának képzelt megoldásokat olcsón megvalósítani. Léteznek erre ma még alternatívnak tekintett és minősítésekkel, szabványokkal és tanúsítványokkal nem körülbástyázott fejlesztési irányok, amelyek természetes anyagokat felhasználva építenének lakásokat, azokkal a komfort elvárásokkal, amelyeket a modern anyagok nyújthatnak nekünk.

Kalifornia dombház

Kalifornia: dombház

A különbféle vályog és szalma építési módok szépen fejlődnek. Aki igazán olcsón akarja megoldani a háza építését, annak mindenképpen azt javaslom, jól nézzen körül, mert ha feladja, vagy inkább óvatosan félreteszi azokat a konvencionális elvárásait, hogy egy háznak lent és fent 4-4 sarkának kell lennie és el tudja képzelni, hogy domb formája van, nagyon jól fog járni.

Kovács Noémi

Kapcsolódó cikkek