A veszély a kertben leselkedik

A veszély a kertben leselkedik

Itt a tavasz, kezdenek rügyezni a fák. Aki csak teheti, a kiskertben vagy a hétvégi telken tölti minden szabadidejét, hiszen rengeteg munka vár egy igazi kertészre. Az ebben az időszakban elvégzendő munkálatoknak azonban mind ránk, mind állatainkra nézve lehetnek káros hatásaik, ezért fontos, hogy foglalkozzunk ezekkel.

Mielőtt a fák kirügyeznének, illetve a gyümölcsfák kibontanák szebbnél szebb virágaikat, nem szabad megfeledkeznünk az úgynevezett lemosó permetezésről. Ez megakadályozza, hogy a telet a fák törzsének repedéseiben átvészelt lárvák és egyéb kártevők károsítsák a leveleket, illetve a majdani termést. Ezek a permetszerek azonban nem veszélytelenek se ránk, se állatainkra nézve. Tehát mielőtt hozzákezdenénk a permetezéshez, alaposan olvassuk el a termék használati útmutatását mind a hígítási szabályokat, mind a védőfelszerelést illetően. Ha túl hígra készítjük a permetlevet, nem fog megfelelően hatni. Ha túl töményre sikerül, mindent leégethetünk vele. A kijuttatáskor vegyünk fel megfelelő védőfelszerelést: védőruhát, kesztyűt, sapkát, szemüveget, sálat, hogy lehetőleg a permetszer még csak véletlenül se érintkezzen a testünkkel. Ha ez előfordulna, azt mindenképpen bő vízzel öblítsük le. Ha a kertünkben kerti tó van, azt még a permetezés előtt takarjuk le teljes egészében fóliával, nehogy a permetszer egy esetleges, megforduló erős széllökés hatására bejusson a vízbe, mert az a halak pusztulását okozhatja. Ha a szomszédban van tó, akkor tevékenységünkről mindenképpen értesítsük a szomszédot, hogy a megfelelő óvintézkedéseket ő is meg tudja tenni.

A méreg kétszer is marhat.

Ugyanez a helyzet a méhekkel is. A tavaszi napsütés már őket is kicsalogatja a szabadba, a korán nyíló virágok (nárcisz, tulipánok, barka, aranyvessző) virágporát gyűjtögetik szorgalmasan. Még akkor is legyünk elővigyázatosak, ha a felhasznált permetezőszerre az van írva, hogy a méhekre nem veszélyes. Sosem árt az óvatosság. Szerencsére ezek a permetezőszerek nem édesek, így kedvenceink (kutyák, macskák) nem szeretik, de esetleg egy még tapasztalatlan kölyök könnyen belenyalhat az elkészült permetlébe. Ilyenkor két megoldás létezik: vagy meg kell hánytatni az állatot (bízzuk ezt állatorvosra), vagy itassunk vele tejet (ha akarja, ha nem, fecskendővel vagy műanyag üvegből). A tej ugyan nem közömbösíti a mérget, de legalább felhígítja, és így a méreg nem közvetlenül a gyomor és a bél nyálkahártyáját teszi tönkre. Egyes maró anyagok, mérgek felvételekor kontraindikált a hánytatás, mert ekkor – a “visszaúton” – a méreg még egyszer végigmarhatja a gyomrot és a nyelőcsövet.
Ha szép füvet szeretnénk, akkor a moha és a száraz fű összegereblyézése, esetleg egy “bemelegítő” fűnyírást követően szórjunk ki a kereskedelemben apró kis tápgolyók formájában kapható gyepműtrágyát. Ám ezzel is hasonlóan óvatosan járjunk el, mint a permetezőszer esetében. Kedvenceinket zárjuk be a szobába vagy a garázsba, esetleg a sufniba, megelőzendő, hogy játékból megkóstolják, esetleg megegyék a tápgolyókat. Az elszáradt füvet, összegereblyézett gazt, ha szárazság van, ne égessük el, hanem komposztáljuk, aminek köszönhetően rengeteg biológiailag nagyon értékes anyagot vissza tudunk juttatni a körforgásba, és a levegőt sem szennyezzük. Figyeljünk arra is, hogy az avarban megbúvó állatokat (béka, sün, rovarok) ne háborgassuk, ne bántsuk! Ha a fenti tanácsokat megszívleljük, akkor mind kertünk, mind állataink, mind mi magunk “problémamentesen” vészelhetjük át a kertészkedés szükségesszerű tavaszi feladatait.

Kapcsolódó cikkek