Egy fülledt levegőjű modern konyha gáztűzhelye körül serénykedve akár nagyobb mennyiségű mérgező anyagnak lehet kitéve az ember, mintha keresztülsétálna egy szmogos városközponton.

A forgalmas utcáknál akár háromszor ártalmasabb beltéri légszennyezettség mértékét tovább súlyosbítja az energiatakarékos otthonok huzatmentes kialakítása, a légfrissítők és az erős tisztítószerek használata. A Sheffield Egyetem munkatársai három különböző otthont hasonlítottak össze a kutatásuk során: egy kőből épült, villanytűzhellyel felszerelt házat egy Sheffieldtől nyugatra fekvő faluban, valamint két, gáztűzhellyel felszerelt lakást, egyet a városközpontban, a másikat egy forgalmas útszakasznál. A kutatók négy héten át gyűjtöttek levegőmintákat az otthonokban, illetve a környező területeken. A vidéki ház konyhájában csak kis mennyiségben bukkantak erősen mérgező szén-monoxid nyomaira. A városi lakásokban azonban jóval magasabb volt a mérgező gáz szintje, miután bekapcsolták a gáztűzhelyeket. Utóbbi háztartási gépek jelentős nitrogén-dioxid forrásnak is bizonyultak. A városközpontban lévő lakás konyhájának esetében a mérgező gáz koncentrációja háromszor magasabb volt az ingatlanon kívül mértnél, és jóval meghaladta a brit beltéri levegőminőségi útmutató (UK Indoor Air Quality Guidance) által meghatározott értéket.

A beltéri légszennyezettség kockázatát vizsgáló első tanulmányok közé tartozó kutatás azokra a szennyező anyagokra koncentrált, amelyek a legnagyobb kockázatot jelentik az idősek, illetve a légzési, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdő emberek számára. A szakemberek egyebek mellett az illékony szerves vegyületek, illetve a tüdőbe is bejutó parányi szilárd részecskék után kutatva vizsgálták az otthonokat – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

“Az időnk mintegy 90 százalékát a négy fal között töltjük, és azon fáradozunk, hogy meleggé, biztonságossá, illetve kényelmessé tegyük az otthonunkat, miközben csak nagyritkán gondolunk azokra a szennyező anyagokra, amelyeket épp ott lélegezhetünk be” – mutatott rá Vida Sharifi, a Journal of Indoor and Built Environment című folyóiratban közölt tanulmány vezetője. – Ahogy egyre inkább huzatmentessé tesszük az otthonainkat a fűtési költségek visszaszorítása érdekében, úgy egyre nagyobb mértékű beltéri légszennyezettségnek vagyunk kitéve, ami jelentős hatással lehet az egészségünkre”.

A szakemberek szerint további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy a megváltozott háztartási és életmódbeli szokások milyen hatással vannak a beltéri levegőminőségre.