A magyar elnökség jelszava: Erős Európa

A magyar elnökség jelszava: Erős Európa

Orbán Viktor Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén azt mondta, az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az Európai Unió.

A miniszterelnök a soros magyar EU-elnökség munkaprogramját ismertetve hangsúlyozta, hogy kormánya az 56-os forradalmárok hitével akarja szolgálni az európai egység ügyét. Az egységhez azonban erő kell – figyelmeztetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség fő jelszava az “erős Európa”.

Magyarország is sokat tett az egységért, ezért számára történelmi igazságtétel, hogy ma Európa élén állhat – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett, hogy a II. világháborút követően Magyarország adta a legtöbb emberi életet és vért a szabadságért. Budapest bizonyította be a világnak azt is, hogy a kommunizmus nem ártalmatlan doktrína, hanem veszélyes fenyegetés a nyugati civilizációra – fejtette ki.

A mai legnagyobb kihívás a miniszterelnök szerint, hogy az EU úrrá legyen egy világválság viharain, és megtalálja helyét egy teljesen átalakuló, újraosztott világgazdaságban.

Ha Európa erős, választ tud adni a globális versenyképességi, demográfiai, környezeti és biztonsági kihívásokra – emelte ki.  Orbán Viktor szerint ma az irdatlan adósságtömeg az, ami gyengíti Európát. Ezt egyetlen módon lehet legyőzni, mégpedig a foglalkoztatás növelésével – tette hozzá. Az európai kódex sarokpontja a megfontolt gazdálkodás parancsa, azaz, hogy nem költünk többet, mint amennyit keresünk. Nem terhelhetjük adósságokkal gyermekeinket és unokáinkat sem – hangoztatta.

A válságkezelés terén a miniszterelnök szerint még további erőfeszítésekre van szükség, meg kell például teremteni az állandó stabilitási mechanizmus alapjait. Következetesebben és jobban össze kell hangolni a tagországok reformjait is – szögezte le.

Magyarország parlamentbarát elnökség lesz – szögezte le Orbán Viktor. Arra a kérte a képviselőket, tegyenek meg mindet a hat jogszabály megszületéséért, amely a gazdaságpolitikai koordinációt szolgája.

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az európai energiapolitika áttörés előtt áll. Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre Európában, és a kontinens diverzifikált beszerzési útvonalakkal rendelkezzen.

A romastratégiával kapcsolatban kiemelte, “Európának csak akkor lesz szíve, ha a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetőségét megteremti”.

“Mindannyian a tűzzel játszunk” – mondta, mert ha nem sikerül európai romastratégiát teremteni, a már letelepedett és bizonyos mértékig integrálódott roma közösségek ismét nomád életmódba kezdenek, és a probléma a ma érintett országok területéről más államokra helyeződik át. 

A további prioritásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélte, “bővítési frász uralkodik Európában”. Magyarország viszont azt szeretné, ha visszatérne a bővítési optimizmus. Mint mondta, személy szerint igazságtalannak érzi, hogy Horvátország, amely az elmúlt években jobb teljesítmény nyújtott uniós országoknál, például Magyarországnál is, még mindig kívül van az EU-n. Az elnökség szeretné az aláírásig elvinni a horvát csatlakozási szerződés ügyét.

Orbán Viktor elmondta, a térség jól ismerőjeként tudja, hogy Bulgária és Románia felkészült a schengeni övezet tagságára. Leszögezte, mindig ki fog állni amellett, hogy az övezet minél hamarabb fogadja be ezeket az államokat.

Kiemelten fontos az egységes piac megerősítése, a kohéziós politika fenntartása, valamint a kis- és középvállalatok számára kedvező üzleti környezet is. A családpolitika, a demográfiai helyzet, a Duna-stratégia is szerepel az elnökségi prioritások között, illetve az, hogy az EU vállaljon továbbra is vezető szerepet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A miniszterelnök jelezte, szeretné, hogy az EU fellépjen a keresztényüldözés ellen.

De a kormányfő beszélt arról is, reális esély van arra, hogy Magyarország, amely hosszú ideig ült az EU szégyenpadján, most kikerüljön ebből a helyzetből. Hitelességét biztosítja, hogy idén az államháztartási hiány már 3 százalék alatt lesz, a belső államadósság pedig, egyetlen más uniós ország mellett, csökken.