Az energiainfrastruktúra finanszírozása a külügyminiszterek asztalán

Az energiainfrastruktúra finanszírozása a külügyminiszterek asztalán

energetikai rendszerekAz EU-országok energetikai rendszereinek összekapcsolásához, az egységes európai energiapiac megteremtéséhez szükséges infrastruktúra finanszírozása az egyik vitatéma az uniós külügyminiszterek január 31-én, Brüsszelben kezdődött tanácskozásán.

A tagállami kormányokat képviselő miniszterek az úgynevezett általános ügyek tanácsaként Martonyi Jánosnak, a magyar diplomácia vezetőjének elnökletével, egyebek közt az EU-országok állam- és kormányfőinek energiaügyi, illetve innovációs kérdésekkel foglalkozó pénteki csúcstalálkozóját készítik elő.

Az MTI-t tudósító uniós források valószínűnek tartják, hogy a csúcstalálkozó most készülő záródokumentumában az energetikai infrastruktúra finanszírozásáról szólva döntő mértékben a magántőkére helyezik majd a hangsúlyt, de azoknál a beruházásoknál, amelyeknél a magántőke nem vállal elég erőteljes szerepet, lehetőségként a közpénzek felhasználását is megemlítik majd. Egyelőre azonban nyitott kérdés, hogy ebben uniós pénz is lesz-e.

Vita várható az Európai Bizottság azon javaslatáról  is, hogy a tagállamok jelentsék be külső, harmadik országokkal kötött energiaügyi szerződéseiket. Egyesek, ahogy azt az  uniós források mondták, felvetik azt, hogy ha a magáncégek között létrejött kötelezettségvállalásokat nem terheli bejelentési kötelezettség, akkor nem lehet világos és teljes képet alkotni az energiapiaci “játéktér” jelenlegi helyzetéről. Az Európai Bizottság azt is szeretné, ha a tagállamok konkrét, számszerűsíthető energiahatékonysági kötelezettségvállalásokat tennének a pénteki csúcstalálkozón. Ezzel azonban nem minden tagállam ért egyet.

A külügyminiszteri tanácskozás második, délutáni részében kifejezetten külpolitikai témákról esik majd szó, Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének elnökletével. Fehéroroszországot illetően, az elnökválasztást övező hatósági erőszak és számos ellenzéki bebörtönzése miatt a tervek szerint ismét uniós beutazási tilalmat rendelnek el Aljakszandr Lukasenka elnökkel és a minszki rezsim több, mint 150 tisztségviselőjével, illetve támogatójával szemben. Ebben a tilalmi névsorban lényegesen többen szerepelnek, mint a korábban hatályban volt, de időközben feloldott előző listán.

A miniszterek közös állásfoglalást tesznek majd Tunézia és Egyiptom ügyében. Értesülések szerint dönthetnek arról, hogy befagyasztják Zin el-Abidin ben Ali bukott tunéziai államfő külföldön elérhető vagyonát. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter valószínűsítette, hogy az EU mind Tunéziának, mind Egyiptomnak felajánlja segítségét a tisztességes, szabad választások megtartásához, de azon túl, hogy nyugalomra inti a két országot, nem kíván beavatkozni a belpolitika alakulásába, mert egyik oldal pártjára sem állna.