A szlovákiai magyarokról szlovákiai magyar történészi szemmel

A szlovákiai magyarokról szlovákiai magyar történészi szemmel

Simon AttilaSimon Attila szlovákiai magyar történész Egy rövid esztendő krónikája: a szlovákiai magyarok 1938-ban című tanulmánykötetét a szerző jelenlétében mutatják be csütörtökön Budapesten, a Közép-európai Intézetben.

A könyv szerzője elmondta, kötetében arra kereste a választ, hogy az 1938-as bécsi döntés, az egykori magyar területek anyaországhoz történt visszacsatolása után miért örültek annyira a szlovákiai magyarok, noha az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság – Tomás Masaryk elnök vezetésével – demokratikus állam volt.

“Az életben semmi sem fehér vagy fekete, a masaryki demokrácia csak a többségnek kedvezett, a kisebbségeket, így a magyarok identitását elnyomta, vagyis tilos volt a magyar színek használata, a Himnusz eléneklése és lerombolták a magyar történelmet idéző szobrokat is, tehát mindazt, ami fontos volt nekik” – jegyezte meg a történész.

A terület elcsatolása az I. világháború után komoly törést okozott a határ menti településeken, mert vízumkényszer volt Csehszlovákia és Magyarország között, a lakosság nem tudott többé kapcsolatot tartani. Budapestről a politikusok viszont direkt módon próbálták befolyásolni a szlovákiai magyarságot, képviselőik hetente utaztak instrukciókért a magyar fővárosba – tette hozzá.

A terület visszacsatolása fölülírta az ottani magyarokban mindazt, amit a csehszlovák állam megteremtett. Kivonultak az utcákra, és szabadon kinyilvánították etnikai hovatartozásukat. Boldog pillanat volt ez számukra, és nem sejtették, hogy mi jön ezek után. 1945-től még húsz évig szó sem lehetett magyarságuk vállalásáról – mutatott rá Simon Attila.

1938 vízválasztónak bizonyult. Felmerült a kérdés, hogy miért viselkedtek úgy a magyarok 38-ban, amikor tudhatták, min mentek keresztül az előző húsz évben, vagyis Trianon után. A magyar iskolarendszer megvolt ugyan, de nem lehetett tanítani magyar történelmet, március 15-ét nem ünnepelhették meg a diákok, nem volt lehetőség az identitás kifejezésére, kétarcú volt a csehszlovák demokrácia – jegyezte meg a kutató.

Simon Attila 1966-ban született Rimaszombatban, a révkomáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. A két világháború közötti Szlovákia és a szlovákiai magyarok történetét kutatja. A Fórum Kisebbségkutató Intézet adta ki könyvét, amelyben a csupán áldozatként megrajzolt kisebbség helyett egy viszonylag teljes életet élő közösség sorsát vázolja fel három ország tizennégy levéltárának kutatásai alapján.