A tagállamok parlamenti külügyi bizottsági elnökeinek találkozóján a tárcavezető kijelentette, hogy a gazdasági jogszabálycsomag elfogadásával a korábbi bizonytalanság után ismét mozgásba lendülhet Európa. Ezért sokat kell még tenni, de jó úton haladunk – mondta Martonyi János külügyminiszter. Az elnökség eredeti célja az erősebb Európa, ez elsősorban a gazdaság, az euró megerősödését jelenti, mivel így stabilitás, növekedés érhető el, és a foglalkoztatás szintje is emelkedhet. 

A gazdasági jogszabálycsomag nagy lépést jelenthet, de erről még az EP-vel is megállapodásra kell jutni. Ha ez a félév végéig nem sikerül, annak nem az elnökség, hanem az egész unió, az európai gazdaság lesz a fő vesztese. Az erős Európához erős szakpolitikák is kellenek. Három szakpolitikát sikerült megerősíteni, a közös mezőgazdasági politikát, a kohéziós politikát, amely elengedhetetlen a versenyképességi EU2020 stratégia céljainak eléréséhez és az energiapolitikát, amelynek kérdésében februárban ülésezett a Tanács. 

Martonyi János Schengennel kapcsolatban elmondta, hogy a meglévő rendszer felülvizsgálata és kiterjesztése két külön kérdés, amelyek között nincs kapcsolat. Az ügyben az elnökség célja a minden félnek elfogadható kompromisszum megtalálása. Az Európai Bizottság szerdán ismertetett javaslatokat a menekültügyek európai uniós kezelésének javítására, beleértve a határok nélküli belső mozgást biztosító schengeni övezetet működtető szerződés módosítását is a határellenőrzések kivételes körülmények közötti visszaállításának megkönnyítésével. A schengeni határellenőrzés visszaállításának lehetőségét Franciaország és Olaszország kérte uniós partnereitől a Líbiából kiinduló menekültügyi nyomás miatt. 

Martonyi János

Martonyi János kitért arra, hogy az emberi tényezőt, amelyre a magyar elnökség kiemelt figyelmet fordít, leginkább a Duna-stratégia és az uniós roma keretstratégia jelenítik meg. A horvát csatlakozási tárgyalásokat illetően elmondta, hogy ez összeurópai érdek, azért, hogy a bővítés hitelességét ne veszítsék el, kedvező üzenettel szeretnék lezárni a félévet. Martonyi a közös kül és biztonságpolitikát formálódó szakpolitikának nevezte. Ugyan gyakran kritizálják, hogy túl lassú és nem elég egységes, de vannak jó elemei is.

Az észak-afrikai helyzetet hozva példaként kifejtette: bár kicsit lassú volt az EU, és az elején jelentős nézetkülönbségek voltak a tagállamok között a fejlemények kezelését illetően, a külügyi tanácsnak végül sikerült állásfoglalást elfogadnia, vagyis találtak kompromisszumot. Közép-Európa fontos szerephez juthat a térségben, megoszthatja tapasztalatait az érintett országokkal, de lényeges, hogy emellett  tanácsokat ne adjon nekik.