Ezt Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára mondta Brüsszelben. Az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottságának a félév eredményeiről beszámolva a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert helyettesítő magyar illetékes kiemelte, hogy az említett iránymutatások szerint az unió energiapolitikájának alappillére egy integrált és hatékonyan működő belső energiapiac, amelynek megvalósításához infrastrukturális fejlesztésekre, (különösen a hiányzó, a határon átnyúló kapcsolatok megteremtésére), a piaci mechanizmusok és az árazás átláthatóságának növelésére, valamint a finanszírozási források és a finanszírozás módjának megtalálására van szükség. 

Kovács Tamás Iván

A magyar elnökségnek akadt olyan energiapolitikai eredménye, amellyel a tervezett célt tulajdonképpen túl is teljesítette, ilyen volt az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezet, amelyről június végén sikerült megállapodni az uniós intézmények között. A helyettes államtitkár beszélt arról is: az elnökség nemcsak a felsorolt területeken kitűzött és a programjában szereplő további célokat érte el, hanem hatékonyan kezelte a félév során bekövetkezett válsághelyzeteket is. Gyorsan reagált az elnökség mind az észak-afrikai eseményekre, mind a fukusimai atomkatasztrófára, hiszen alig néhány nappal ezek bekövetkezte után rendkívüli miniszteri ülést hívott össze. 

Az eredmények között említette Kovács Tamás Iván az energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálatát, a 2050-ig szóló uniós energia-útiterv előkészítését, valamint azt is, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség élére uniós konszenzussal sikerült jelöltet állítani. Kiemelte a február elején rendezett uniós állam- és kormányfői találkozó jelentőségét is, ez az értekezlet az unió története során először foglalkozott kifejezetten energiaágazati témákkal, és nagy előrelépés volt az európai energiapiac egységesítésében.

Fellegi Tamás

A magyar illetékes örömhírként értékelte, hogy a múlt hónapban a résztvevő országok és az érintett vállalatok aláírták a támogatási szerződéseket a Nabucco gázvezeték építésével kapcsolatban, amely fontos szerepet játszik az unió diverzifikált beszerzési törekvéseiben. Az uniós atomerőművek állapotértékelésével (stressz-teszt) kapcsolatban hangoztatta: a tagországokban június elején megkezdődött a felmérés. Fontosnak nevezte azt a törekvést, hogy az unióval szomszédos országok is csatlakozzanak a biztonsági ellenőrzéshez.

Kitért a helyettes államtitkár a magyar klímapolitikai célokra is, mint mondta, az elnökség egyik törekvése az volt, hogy előrelépés történjen az EU részvételével zajló nemzetközi tárgyalásokon, és az év végén átfogó megállapodás szülessen. Igyekezett előmozdítani az elnökség a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló, úgynevezett dekarbonizációs útitervvel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat is. 

Kovács Tamás Iván hangoztatta azt is, hogy az elnökség igyekezett parlament-barát (EP-barát) módon folytatni tevékenységét. Egyúttal köszönetet mondott a képviselőknek az együttműködésért. A felszólaló képviselők méltatták a magyar elnökség munkáját, és gratuláltak az elértsikerekhez. Mások mellett Herbert Reul bizottsági elnök is úgy ítélte meg, hogy az elnökségnek nehéz feladata, sűrű féléve volt, és sok célkitűzését sikerre is tudta vinni.

A magyar képviselők közül a meghallgatáson Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője szólalt fel. Ő egyebek között úgy vélekedett: vitathatatlan, hogy a félév elteltével Európa egységesebb, ezért erősebb is, mint hat hónappal ezelőtt. Úgy vélte, az elnökségnek már a saját programja is ambiciózus volt, de ennek teljesítése mellett sikeresen birkózott meg a váratlan eseményekkel is. Gyürk András leszögezte, hogy ezzel elérkezhetett az ideje annak, hogy a szavak korszakát most már a tettek korszaka váltsa fel az energetikában.