A kontinens 34 államát tömörítő szervezet hatodik csúcsértekezletén, amelyet a kolumbiai Cartagena üdülővárosban rendeztek, a nyitónapon a nagyobb konfliktusokat keltő kérdések szerepeltek a napirenden. A vita alaphangját a házigazda Juan Manuel Santos kolumbiai elnök adta meg azzal a kijelentésével, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha a következő csúcson már nem lehetnének jelen Kuba vezetői. A karib-tengeri országot 1962-ben kizárták a szervezetből Washington nyomására, s bár 2009-ben törölték az ezt kimondó határozatot, Kubát idén sem hívták meg a csúcsra. Havanna iránti szolidaritása jeléül Rafael Correa, Ecuador baloldali elnöke bojkottálja a mostani találkozót, amelyről távolmaradt két másik baloldali vezető is, Daniel Ortega nicaraguai elnök, valamint – rákbetegségének kezelése miatt – Hugo Chávez venezuelai államfő. A Kuba részvétele körüli viták miatt előfordulhat, hogy az AÁSZ-csúcs zárónyilatkozat nélkül ér véget.
A latin-amerikai vezetők felvetettek egy másik igen vitás kérdést is: szeretnék, ha Washington rugalmasabb lenne drogellenes háborújának ügyében. Az Egyesült Államok, amely a világ legnagyobb kokainfogyasztója, 2000 óta 8 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerikában a kábítószer-kereskedelem elleni harcba. A latin-amerikai vezetők felvetették a kokainfogyasztás legalizálásának lehetőségét, amely megfosztaná a drogcsempészeket busás hasznuktól.
Barack Obama
Obama azzal vágott vissza, hogy ezek a viták néha még az ő születése előtti időre nyúlnak vissza (az amerikai elnök 1961-ben született, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után), és határozottan kitartott amellett, hogy a kokainfogyasztás legalizálása nem nyújtana megoldást a problémára. Obama, aki a novemberi elnökválasztáson ismét indul, és feltehetően nem szeretné elidegeníteni magától a spanyol ajkú választópolgárokat, ráadásul szeretné megmutatni, hogy külpolitikájában prioritást élvez a kereskedelem, amely munkahelyeket teremt az Egyesült Államokban – igyekezett meggyőzni kétkedő hallgatóságát, hogy Washington az iraki és az afganisztáni konfliktusban való részvétele ellenére nem fordított hátat Latin-Amerikának.
Az Egyesült Államok ezt a térséget hagyományosan hátsó udvarának tekinti, de az elmúlt években az amerikai befolyás csökkenése miatt Kína lépett elő több latin-amerikai ország – köztük a regionális nagyhatalom Brazília – első számú kereskedelmi partnerévé. Obama dicsérte a robosztus latin-amerikai gazdasági növekedést és lelkesen szorgalmazta a kereskedelem bővítését.
Jóllehet az elnök a nyilvánosság előtt nem tett említést róla, erőfeszítéseit hátráltatja testőreinek cartagenai botránya – többüket hazarendelték és felfüggesztették, mert prostituáltakkal próbáltak szórakozni -, amely a fő beszédtémává vált a folyosói beszélgetésekben.