Tizenkét jelölt indul az államfői poszt elnyeréséért Szerbiában a május hatodikára tervezett elnökválasztáson, azaz hárommal többen, mint a négy évvel ezelőtti államfőválasztáson.

Eredetileg csak a jövő januárban járt volna le Boris Tadic eddigi államfő elnöki mandátuma, de a parlamenti és a helyhatósági választások kiírása után a politikus lemondott a tisztségéről, és a parlament elnöke így az elnökválasztást is május 6-ra írhatta ki.

Elemezők szerint Tadic a döntéséhez kedvező alkalomnak tartotta, hogy március elsején Szerbia elnyerte a hőn áhított uniós tagjelölti státust, mert ez kiváló lehetőséget jelentett a számára, hogy ismét elnyerje az elnöki pozíciót a következő öt évre. Nyilatkozata szerint szempont lehetett a döntéséhez az is, hogy a háromféle választás egyidejű megrendezése 600 millió dináros megtakarítást jelent a költségvetésnek.

Az elnökválasztás egyik nagy esélyesének tartott Tadic szerint Szerbia az uniós tagjelöltség elnyerésével lezárt egy korszakot a társadalomfejlődésben és a politikai útkeresés terén is. Tadic egy nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Szerbia számára új utat kell kijelölni, és ezt a választóknak a választásokon kell megerősíteni, az elnöki és pártprogramok közötti választással. A pszichológus végzettségű Boris Tadic eddig két mandátumot kapott a szerb államfői tisztség betöltéséhez. Választóinak azt ígéri, folytatja az eddigi Koszovó- és EU-politikát.

A másik esélyes jelölt Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője egyszer már Tadic előtt végzett elnökválasztási fordulóban, azonban a második fordulóban a most leköszönt elnök megelőzte őt. A menedzseri végzettséggel rendelkező Nikolic a kampányban előszeretettel használja a néhai Slobodan Milosevic elnök mondatait és szófordulatait. Többször idézte híres mondatát, miszerint „a szerb népet senki sem bánthatja.”

Szakértők szerint kettejük párharcából kerülhet ki az elnökválasztások győztese. A Nemzetközi Köztársasági Intézet felmérése szerint Tadic 31 százalékot és Nikolic 28 százalékot kapna most, de a kampányban még sok minden változhat. A két jelölt egyre inkább egymás bírálatával van elfoglalva, Nikolic például Tadic költekezéseit firtatja, Tadic hívei pedig nemrég megvádolták Nikolicot még azzal is, hogy voltaképpen hamis a főiskolai diplomája. A többi jelölt népszerűségben és reális esély tekintetében is jócskán lemaradva követi a két favoritot.

A népszerűségi listák harmadik helyén Ivica Dacic, a Szerb Szocialista Párt (SPS) jelöltje áll, rá a szavazók 13 százaléka adná a voksát. Dacic egykor Milosevic legbelsőbb köréhez tartozott, s az egykori szerbiai vezető feleségénél, Mirjana Markovicnál – aki marxizmust oktatott – doktorált. A jelöltek között van Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A jogász végzettségű Pásztor másodszor indul köztársasági elnökválasztáson. A legutóbbi választásokon 93 ezer szavazatot kapott az első körben. Pásztor kijelentette, hogy a megszerzendő szavazatok erősíthetik pártja tárgyalási pozícióit. Bejelentette, hogy a második választási fordulóban – amelyben az első körben elől végzett két jelölt indulhat csak – Tadicot támogatná. Nem feltételek nélkül: a VMSZ számára fontos elemeket Tadicnak is el kell fogadnia.

Reális esélye nincs a győzelemre Vojislav Kostunicának, a Szerbiai Demokrata Párt színeiben induló jogásznak, volt miniszterelnöknek, aki Szerbia számára a semlegességet hirdeti, mert az EU tagság szerinte romboló politika. Kostunica támogatottsága 9 százalék körül alakul a választások közeledtével is.
Cedomir Jovanovic, a Liberális Demokrata Párt köré tömörülő Fordulat jelöltje sem álmodozhat reális győzelmi esélyekről. Ő az a politikus, akinek a pártja eddig egyedül merte kimondani Szerbiában, hogy Koszovó külön ország, és ezt el kell fogadni. A dramaturg végzettségű Jovanovic igen népszerű a fiatal értelmiségiek körében, de ez kevés a győzelemhez, ha ma tartanák a választásokat, a politikus csak a szavazatok 7 százalékára számíthatna.

Hasonlóan nincs reális esélye Zoran Stankovic patológusnak, a Szerbiai Egyesült Régiók jelöltjének, ahogyan nem szövögethet győzelmi álmokat Zoran Dragisic, a Munkások és Parasztok Mozgalmának a jelöltje sem. A Szerb Radikális Párt (SRS) jelöltje, Jadranka Seselj pedagógus, akinek a férje a hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottja, az esélytelenek csoportjához tartozik, ahogyan Vladan Glisic jogász, a Dveri jelöltje is, aki hiába ígéri azt, hogy “visszaadja Szerbiát a népnek”. Muamer Zukorlic főmufti a szerbiai muzulmánok egyik szellemi vezetője, akit a Polgárok csoportja jelölt és Danica Grujicic idegsebész, a Szociáldemokrata Szövetség jelöltje sem remélheti, hogy továbbjut az elnökválasztás első fordulójából.