Győri EnikőA Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint az Európai Unióban egyszerre van szükség növekedésre és fegyelmezett gazdálkodásra, a növekedést viszont nem állami beavatkozással, a külső adósságállomány felduzzasztásával kell ösztönözni.

Az államtitkár a tárca szervezésével létrehozott szerdai háttérbeszélgetésen kifejtette, az Európai Unió a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásban egyelőre többet tud felmutatni, mint a növekedésben – utóbbival az unióban minden tagállamnak problémái vannak. Hangsúlyozta, miközben a válság elleni küzdelemben az azonnali lépésekre koncentrál az EU, hiszen egyre több ország szorul segítségre az euróövezetben, fontos a közép- és hosszú távú irány kijelölése is, útitervet kell készíteni, hogy hova akar jutni az unió. Kitért arra is, hogy Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsa és Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke közös jelentésben javasolta az unión belüli gazdasági együttműködés szorosabbra fűzését. E javaslatok alapján indul meg a gondolkodás az EU-ban a további fejlődés irányáról – tette hozzá.

A jelentés szerint célként kell meghatározni a bankunió megteremtését, ehhez, megfelelő sorrendben, több lépés vezet el – mondta Győri Enikő. Lényegesnek és helyesnek nevezte, hogy a javaslat értelmében a bankunióról “27-es körben”, minden tagállamot bevonva tárgyalnának, mivel Magyarországnak érdeke, hogy “mindig ott lehessen az asztalnál”.

Az unió vezetőinek elképzelésében szerepel az is, hogy költségvetési integrációra van szükség az euróövezetben, és ez fontos, szuverenitást érintő kérdés, komoly kötelezettséget jelent – mondta az államtitkár. Magyarország érdeke elsősorban az, hogy az euróövezet stabil legyen, mert ha az euróval valami történik, arra a forint árfolyama azonnal reagál – mutatott rá. A javaslatokban ugyancsak hangsúlyosan szereplő “demokratikus legitimációval” kapcsolatban úgy látja, elképzelhető, hogy “az intézményekhez is hozzá kell nyúlni”, és minden tagállam érdeke, hogy ne “a polgároktól elszakadva”, hanem megfelelő felhatalmazással hajtsák végre a szükséges változásokat.

Az MTI kérdésére elmondta, közép-, illetve hosszú távon a politikai unió megvalósítása is része az ismertetett jelentésnek. Ennek eléréséhez nem szeretné “intézményesítve” látni a kétsebességes Európát, hiszen a schengeni övezet és az eurózóna is bizonyítja, hogy a közösségi módszer is lehetővé teszi a gyorsabban haladó tagállamoknak a mélyebb integráció kialakítását.

Győri Enikő beszélt arról is, hogy az uniós állam- és kormányfők csütörtökön Brüsszelben kezdődő kétnapos csúcstalálkozójukon első alkalommal foglalkoznak a következő többéves (2014-2020) költségvetési kerettel. A kohéziós támogatások megőrzése mellett 15 tagállam foglalt állást, és ez a csoport komoly erőt képvisel – hangoztatta. Az államtitkár kitért arra is, hogy keddi tanácskozásukon az európai ügyekben illetékes uniós miniszterek úgy döntöttek, javasolják, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval. A nyugat-balkáni ország az elmúlt időben nagy előrelépést ért el, bár még sok a tennivalója, például a szervezett bűnözés és a korrupció visszaszorításában – mondta. Hozzátette, a csatlakozási tárgyalások várhatóan Horvátországénál is bonyolultabbak lesznek.