Soros György Jelentős előrelépés történt az euróövezeti válság kezelésében, de a megoldás terhei túlságosan sújtják az adós államokat. Ezt mondta Soros György a Közép-Európai Egyetem konferenciáján.

“A kialakult válság nem csak az adósok hibája, a tévedésnek mindenki részese volt, különösen Németország és Franciaország, amelyek a rendszert tervezték” – fogalmazott Soros György. Kifejtette, a német jegybank az euró létrehozásakor ragaszkodott bizonyos fékek beiktatásához, ami most korlátozza a válságkezelést. “Így jött létre ez a nagy összetett gond, ami közös és kollektív kudarc, és amiért közösen kell vállalniuk a felelősséget” – mondta.

Soros György szerint a válságból kivezető egyik utat a közös euróövezeti kötvények jelentik, amelyek csökkentik az adós és hitelező államok közötti egyre nagyobb különbségeket. De ehhez Németországban komoly politikai elhatározás szükséges, ami egyelőre hiányzik – tette hozzá. Elismeréssel szólt ugyanakkor az elmúlt hónapok válságkezeléséről.

Németország felismerte a válság kettős természetét, hogy egy banki krízist és egy szuverénadósság-válságot is kezelni kell. Utóbbival még nem sikerült megbirkózniuk az euróövezeti döntéshozóknak, de figyelemre méltó, ahogy Angela Merkel német kancellár – saját alsóháza és a német jegybank ellenében – az Európai Központi Bank kötvényvásárlása mellett állt ki – tette hozzá.

A bankunióra vonatkozó tervek, illetve az EKB programja elégséges volt ahhoz, hogy megfékezze az euró szétesése irányában mutató folyamatokat – mondta. Hozzátéve, ha ezeket a lépéseket további, a szorosabb integráció irányába mutató intézkedések követnék, már “lehetne látni a fényt az alagút végén”.

A világgazdasági válság tanulságait véleménye szerint még nem sikerült rendesen levonni, a nemzetközi pénzpiaci reformfolyamat rendre akadályokba ütközik, a pénzpiacok szabályozása még mindig a szuverén államok hatáskörébe tartozik, és rendkívül nehéz nemzetközi szinten összeegyeztetni az érdekeket. Mintegy 25 év növekedés volt a válság előtt, egy olyan időszak, ahol a hitelállomány nagyobb ütemben bővült, mint a bruttó nemzeti termék – mondta, elismerve, hogy a hitelezés is hozzájárult a gazdasági növekedéshez. “Most ezt a nagy hitelállományt kell leépíteni, és ennek a folyamatnak hatása kell, hogy legyen és hatása is van a gazdasági kibocsátásra” – tette hozzá.

A magyar származású amerikai milliárdos befektető guru szerint fel kell ismerni, hogy a költségvetési megszorításokra építő válságkezelés kontraproduktív, máskülönben az euróövezeti válság tovább gerjeszti magát, és a bajbajutott államok beragadnak a mostani deflációs negatív spirálba.

A befektető a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításait idézte, amelyek szerint az euróövezeti válság által sújtott államokban minden egydollárnyi költségvetési kiadáscsökkentés több mint egy dollárral csökkenti az adott ország bruttó nemzeti termékét.