"Az IMF-megállapodás csökkentené Magyarország finanszírozásának költségét"

"Az IMF-megállapodás csökkentené Magyarország finanszírozásának költségét"

Bajnai GordonBajnai Gordon, fotó: Földi Imre/MTI

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás csökkenté Magyarország finanszírozásának a költségeit. Ezt jelentette ki Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Alapítvány elnöke pénteken a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjában (CSIS).

Bajnai – aki a CSIS vezető tanácsadója – az európai integráció jövőjéről tartott előadást az amerikai intézetben. Azt követően egy kérdésre válaszolva szólt Magyarország és az IMF közötti viszonyról.

“Az IMF-programoknak nem az a feladatuk, hogy megoldják az egyes országok problémáit, hanem az, hogy időt biztosítsanak a kormányoknak az általuk elkövetett hibák kijavítására” – hangsúlyozta a volt kormányfő.

Véleménye szerint eddig elsősorban azért nem jött létre megállapodás Magyarország és az IMF között, mert míg az IMF és az Európai Bizottság arra kíván pénzt adni a magyar kormánynak, hogy az jelentős változtasson az eddigi irányvonalán, addig a kormány ahhoz szeretne pénzt, hogy folytathassa azt.

Bajnai “rendkívül magasnak” nevezte az ország finanszírozásának a költségeit, amelyeket szerinte egy IMF-megállapodás jelentősen csökkentene.

A volt kormányfő – ugyancsak kérdésre válaszolva – Magyarországgal kapcsolatos “legsúlyosabb gazdasági aggályaként” azt említette, hogy az országban “a bizalomhiány miatt” kevesebb az új befektetés.

Bajnai hangsúlyozta a visegrádi négyek és más országok közötti összefogás fontosságát az unió kohéziós politikája védelmében. Utalt arra, hogy a kohéziós támogatások csökkentésének legnagyobb vesztese Magyarország lehet. Kulcsfontosságúnak nevezte Magyarország és Közép-Európa energetikai függetlenségének erősítését.

A volt miniszterelnök elkerülte, hogy a jelenlegi kormányt bíráló felvetésekre reagálva – az elemző fejtegetéseken túlmenően – konkrét kritikát fejtsen ki a magyarországi politikai irányvonallal kapcsolatban.

Bajnai Gordon úgy vélte, hogy az Európai Unió intézményrendszere decembertől kezdődően “történelmi átalakulásnak” indul a pénzügyi unió elmélyítése, a banki, a gazdaságpolitikai és egyes területeken a politikai unió irányába. Nézete szerint vannak olyan országok, amelyek ebben részt akarnak venni és vannak olyanok, amelyek nem. Ennek kapcsán megoldásként a kétsebességű fejlődést említette.

Hangsúlyozta ugyanakkor annak fontosságát, hogy azoknak az országoknak, amelyek most a lassabb haladás mellett döntenek, ne kelljen visszafordíthatatlanul a lemaradók csoportjában maradniuk.

Bajnai derülátón nyilatkozott mind az euróövezet, mind az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy a negatív alternatíva, azaz az összeomlás nemcsak a kontinensen, de annak határain kívül is beláthatatlanul súlyos következményekkel járna.

A nap folyamán Bajnai Gordon felszólalt egy másik konferencián is, amelyet a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről tartottak. A volt kormányfő a rangos egyetem rendszeres vendégelőadója.