Olli RehnFolytatni kell a stabilizációt és az egyensúlyteremtést, mert a kedvező hangulat könnyen megváltozhat. Ezt mondta Olli Rehn pénteken egy brüsszeli sajtóreggelin, ahol annak a reményének is hangot adott, hogy 2013 kevésbé mozgalmas és unalmasabb esztendő lesz, mint az előző.

Az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért valamint az euróért felelős tagja és alelnöke kifejtette, nincs csodafegyver a válság ellen, az európai szociális piacgazdaság modelljét pedig nem szabad feladni, de az reformra és modernizációra szorul. A finn politikus szerint nehéz hónapok következnek, de azt követően újra beindulhat a növekedés.

“2012 a válság éve volt, ugyanakkor a haladásé is. 2013-ban le kell győznünk a válságot, a fejlődést pedig új szintre kell emelni” – fogalmazott Olli Rehn.

A biztos szerint egy évvel ezelőtt Görögország jövőjét bizonytalanság övezte, továbbá Olaszország és Spanyolország helyzete is aggodalomra adott okot, a világban pedig számtalan vészmadár az eurózóna széthullását vizionálta.

“Aki ma az euróövezet széteséséről beszél, az le van maradva az események mögött” – vélekedett a finn politikus.

A biztos arra is kitért, hogy a közös pénzt használó országokban rekordszintre, 11,8 százalékra emelkedett a munkanélküliség, ráadásul az egyes országok között is nagyok az eltérések, mert míg Ausztriában 4,5 százalék az állástalanok aránya, addig Spanyolországban “teljesen elfogadhatatlan” 26 százalék. A politikus örömét fejezte ki, hogy a 2012-ben hozott intézkedéseknek köszönhetően az olasz és a spanyol államkötvények hozama is alacsonyabb, mint egy évvel korábban, így az államadósság finanszírozása kevesebbe kerül.

“Egy százalékpontos hozamcsökkenés Olaszország esetében évente 3 milliárd euró megtakarítást jelent” – érzékeltette a kamatok csökkenésének pozitív hatását a bizottság alelnöke.

Olli Rehn szerint az egyensúlyi helyzet visszaállításának ütemét fenn kell tartani. Rámutatott arra, hogy az elmúlt években hozott intézkedések folyományaként Írországban 20 százalékkal csökkent a fajlagos munkaerőköltség, ami növeli a versenyképességet, és ennek köszönhetően a növekedés is beindult. Spanyolország exportja a biztos elmondása szerint 20 százalékkal bővült az elmúlt években, Görögországban pedig lassan elhárulnak a versenyképesség növekedését akadályozó tényezők. Olli Rehn elmondta: 2009-ben és 2010-ben az eurózóna országainak átlagos államháztartási hiánya a GDP 6 százalékát is meghaladta, 2012-re pedig valamivel 3 százalék fölötti szintre csökkent.

“A beteg kikerült az intenzív osztályról, de ahhoz még el kell telnie némi időnek, hogy kijelenthessük: makkegészséges” – vélekedett a bizottság finn alelnöke.
A biztos kitért arra is, hogy az egyensúly helyreállítása nem történhet a külső környezettől elszigetelten. Rehn úgy vélte, az Európai Uniónak mihamarabb szabadkereskedelmi megállapodást kell kötnie az Egyesült Államokkal és Japánnal, mert érvelése szerint ezek a megállapodások önmagukban évente 2,2 százalékkal dobnák meg az EU bruttó hazai termékét (GDP).

Olli Rehn nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy fontosnak tartja, a viták a versenyképességről és ne intézményi kérdésekről folyjanak, és egy európai biztostól szokatlanul éles hangú nyilatkozatot fogalmazott meg Nagy-Britanniával szemben, miután az elmúlt hetekben több tekintélyes európai lap is arról cikkezett, hogy a londoni kormány esetleg kilép, vagy az elmúlt évek brit politikájának következményeként “kisodródik” az Európai Unióból.

“Ha én brit lennék, akkor sokkal jobban szeretnék a középpályán játszani, mint az alapvonalnál állni. A kispadról még soha senki nem rúgott gólt” – jelentette ki a biztos.