A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló európai parlamenti jelentéstervezetről és a Zsidó Világkongresszus (WJC) budapesti közgyűléséről közölt beszámolót, a Rzeczpospolita című lengyel újság a magyarországi antiszemitizmusról jelentetett meg írást, a The Daily Telegraph című brit lap a Jobbikról, míg a Financial Times című liberális lap európai kiadása az MNB hitelprogramjáról közölt cikket.

A Deutschlandfunkban, a Rossz osztályzatok a magyar demokráciának című beszámolóban kiemelték, hogy a jelentés összeállítását irányító Rui Tavares hetekig gyűjtött helyszíni tapasztalatokat a magyarországi demokráciáról, és a dokumentumban “nem számol be semmi jóról”. Hozzátette: a felsorolt esetek “kijózanítóak”, és a jelentés akár a lehető legsúlyosabb uniós szankcióhoz is elvezethet. Egyelőre viszont még csak ott tart az ügy, hogy minél nagyobb többséget kell szerezni a jelentéshez az Európai Parlamentben, mert csak így lehet fokozni a nyomást az Európai Bizottságra, az Európai Tanácsra és a magyar kormányra. A politikai táborok szerveződését tekintve “egyáltalán nem biztos”, hogy ez sikerül – jegyezte meg a német közszolgálati rádió.

A Deutschlandfunk Antiszemitizmus Magyarországon – a WJC budapesti tanácskozásának mérlege című beszámolóban a közgyűlés egy résztvevőjét idézve kifejtették, nemigen várható, hogy a tanácskozás nyomán megváltozik Magyarországon az  antiszemitizmusról szóló diskurzus, mert a Fidesz másként értékeli majd a WJC budapesti közgyűlését, mint maga a szervezet. A magyarországi “sajtóvisszhang valóban messze nem annyira kritikus, mint a nemzetközi” – tette hozzá a német közszolgálati rádió szerkesztője, megjegyezve, hogy a “kormány közeli magyar televízióban és rádióban”, valamint “a kormánnyal rokonszenvező újságokban pozitívan” számoltak be a közgyűlésen elmondott miniszterelnöki beszédről.

A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel lap szerint Magyarországon jelen van az antiszemitizmus, de nem jobban, mint például Franciaországban, Görögországban, Ausztriában, vagy Lengyelországban. A cikkíró  szerint Franciaországban az antiszemita hátterű incidensek száma 58, a toleráns Kanadában pedig 25 százalékkal nőtt, Nagy-Britanniában a tavalyi első félévben csaknem 700 antiszemita incidenst regisztráltak. Hogy a Zsidó Világkongresszus (WJC) mégis éppen Budapestet, és nem a fenti országok valamelyikének fővárosát választotta idei közgyűlésének színhelyéül, annak okát a szerző abban véli látni, hogy a magyar Jobbikot szemelték ki Európa “fantomjának” a szerepére. Miért nem a francia Nemzeti Frontot vagy a görög Arany Hajnalt? Talán azért, mert könnyebb megbélyegezni a kelet-európai “vadembereket”, akik amúgy is lépten-nyomon konfliktusba kerülnek az Európai Unióval. Ha Magyarországon olyan rossz lenne a helyzet, hogyan lehetséges, hogy éppen ott él – és virágzik – az egyik legnagyobb létszámú európai zsidó diaszpóra? – kérdezi. Mindez azonban nem menti a magyarországi antiszemita incidenseket – szögezi le, majd utal rá, hogy az olykor igen éles vitákban időnként zsidó részről is túlzásokba esnek. Ezzel összefüggésben megemlíti, hogy Ronald S. Lauder, a WJC elnöke elnézést kért az általa korábban erőteljesen bírált Orbán Viktortól, miután tudomására jutott, hogy a miniszterelnök határozottan állást foglalt a Jobbikkal szemben.

A The Daily Telegraph szerint a Jobbik sikeresebb más európai szélsőjobboldali pártoknál, manapság szokatlannak tűnő vonása ugyanakkor, hogy a zsidókat és nem a muszlimokat vette célkeresztjébe. A tekintélyes brit konzervatív napilap helyszíni riportjában azt írják, más szélsőjobboldali pártok tagjaival készített interjúikban a visszatérően megfogalmazódó aggály mindig az iszlám országokból érkező bevándorlókkal és a terrorveszéllyel volt kapcsolatban, a zsidók alig kerültek szóba. A Jobbik “zsidóellenes hisztériájában” ugyanakkor van valamiféle “fekete komikum”, amely a Sacha Baron Cohen által megformált filmbeli kazah riporterre, Boratra emlékeztet – írták. Ha azonban az átlagos Jobbik-támogatók részletesebb kérdésfeltevéssel szembesülnek, kevesen tudják bármilyen tényszerű tartalommal alátámasztani a zsidókkal szembeni érzéseiket.

Reményt kínálhat a magyar bankoknak a Magyar Nemzeti Bank új hitelprogramja – írja a Financial Times csütörtökön megjelent számának Kelet- és Közép-Európával foglalkozó mellékletében Kester Eddy. A szerző ismerteti, hogy a magyar bankszektor 2012-ben 161 milliárd forint veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, a hitelintézetek eszközértéke 10 százalékkal zsugorodott, és hasonló ütemben csökkent a hitelkihelyezés is. A szerző úgy értékeli, hogy a bankok újabban megkedvelték Matolcsy Györgyöt, akit az elmúlt három év “vitatott, unortodox” gazdaságpolitikájának építészének nevez. A pénzintézetek láthatóan üdvözlik ugyanis a jegybank által bejelentett 500 milliárd forintos kedvezményes hitelprogramot. Eddy úgy látja, hogy a kormánypárti politikusok a nyugati bankokat kárhoztatják a hitelezés visszaeséséért, mondván: így akarják csökkenteni magyarországi kitettségüket. A bankok a cikk szerint ugyanakkor úgy látják, hogy a kormányzat “kérlelhetetlenül kutat” bevételek után, a különadók, a gazdasági visszaesés és a hitelképes kereslet csökkenése elkerülhetetlenül a hitelezés mérséklődését okozta. A szerző megállapítja, hogy a helyzet várhatóan nem is fog javulni.