Idén is kiemelt programként rendezik meg törökországi Rodostóban (Tekirdag) a Magyar napot szombaton, amelyen többek között gulyásleves-főzés lesz a tengerparton.

Hóvári János ankarai magyar nagykövet az MTI-nek elmondta, hogy csütörtöktől immár 49. alkalommal rendezik meg a rodostói cseresznye fesztivált, amelyet már hagyományosan, 11. éve a magyar nappal zárnak. “A nyár eleji fesztivál programjában mindig több olyan esemény is van, amellyel a rodostóiak bővíthetik Magyarországról szóló ismereteiket” – emelte ki a nagykövet.

Művészegyüttesek érkeznek Magyarországról és Kárpátaljáról, koncertet adnak katonazenészek, fellép a 16-17. századi zenét játszó miskolci Hollóének Hungarica Régizenei Együttes, hagyományőrzők érkeznek Rákóczifalváról és meghívást kaptak a programokra a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diákjai, akik Mikesről írt magas színvonalú történelmi dolgozatuk jutalmaként vehetnek részt a fesztiválon – jegyezte meg Hóvári János.

A magyar napon 11 órakor a magyar és török küldöttségek megkoszorúzzák a rodostói Rákóczi Ferenc Múzeum előtt álló Rákóczi-szobrot, valamint a tengerparton lévő Rákóczi- és Mikes-portrékat is. Ezt követően ünnepséget rendeznek a Rodostó egyik új város részében kialakított Mikes Kelemen-emlékparkban, ahol szintén koszorúzásra és székely hagyományőrzők megemlékezésére kerül sor.

A fesztiválra idén is ellátogat Rodostó két testvérvárosának, Sárospataknak és Kecskemétnek a küldöttsége, valamint ebben az évben először látják vendégül Sepsiszentgyörgy és Beregszász képviselőit, akiket Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora vezet – tette hozzá Hóvári János.

A program részeként a rodostói múzeumban bemutatják a 19. században Törökországban harcolt Guyon Richárdról és Kmety Györgyről készült kétnyelvű kötetet, szerzői a két tábornokra emlékeznek születésük 200 évfordulóján. A könyvet a budapesti Magyar-Török Baráti Társaság adta ki.

Guyon Richárd (1813-1856) francia származású brit katona, az 1848-1849-es szabadságharc egyik katonai vezére 1849 augusztusában vonult törökországi emigrációba, majd a Porta szolgálatába állt, és Hursid pasa néven vált híressé. Kmety György (1813-1865) honvédtábornok a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült és belépett a török hadseregbe. Iszmail pasa néven 1855-ben komoly szerepet játszott a karszi erőd ellen indított orosz ostrom visszaverésében.

A kötet szerkesztője, F. Tóth Tibor az MTI-t arról tájékoztatta, fontosnak tartották, hogy a tábornokok életrajzát, katonai pályáját gazdagon illusztrált, kétnyelvű kiadványban ismertessék meg a magyar és török olvasókkal.

A kései Oszmán Birodalomban érvényesülő magyar katonai befolyásról, Kmety György és Guyon Richárd szerepéről Hóvári János történész-turkológus, ankarai magyar nagykövet írt ismertetőt. A tábornokok életrajzát Hermann Róbert hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos igazgatóhelyettese írta.