A nyugat-balkáni országoknak tavaly 839 millió eurót utalt át az EIB és az EBRD

A nyugat-balkáni országoknak tavaly 839 millió eurót utalt át az EIB és az EBRD

A lap beszámolója szerint 2008 óta ez volt az első alkalom, hogy több pénzt fizettek ki, mint amennyit jóváhagytak, az utóbbi öt évben ugyanis jelentősen kevesebb hitelt folyósítottak, mint amennyit pozitívan bíráltak el.

A Danas példaként a 2009-es évet említette, amikor 1,2 milliárd euró (358 milliárd forint) értékű hitelt hagyott jóvá az EIB és az EBRD, az országok viszont mindössze 371 millió eurót (110,7 milliárd forint) tudtak ebből felhasználni.

A legtöbb pénzt (40 százalék) a kis- és középvállalkozások számára különítették el, ezt a távközlés (29 százalék) és az ipar (16 százalék) követi.

Az EIB jelentése szerint az utóbbi néhány évben a pénz egy kisebb részét a vízzel, az energiaüggyel és az oktatással kapcsolatos projektekre költötték.

A Danas kérdésére, miszerint késnek-e a kifizetések és a projektek, és ha igen, miért, az EIB képviselői azt válaszolták, hogy a hitelek kifizetése a projektek megvalósításától függ. “A közbeszerzések kiírása és a különböző engedélyek megszerzése miatt nem szokatlan a késés, főleg amikor nagyobb infrastrukturális projektekről van szó” – nyilatkozták az EIB illetékesei a Danasnak, hozzátéve, hogy ez nem csak Szerbiában van így.

Szerbiában a legtöbb pénzt, 500 millió eurót a Fiat autógyár számára különítették el, ami fellendítette a helyi gazdaságot és a foglalkoztatást.

Az EIB legújabb hitelei a mikro-, a kis- és a középvállalkozások támogatására irányulnak.
Az Európai Beruházási Bank a nyugat-balkáni országok legjelentősebb pénzügyi támogatója, 1977 óta van jelen a térségben. Az utóbbi 12 évben 7 milliárd euró (2 ezer milliárd forint) értékben támogatta a helyi projekteket. A 90-es években a fő hangsúlyt az utak, a hidak, a sínek és repülőterek építésére fektette, az utóbbi öt évben viszont már az egészséggel, oktatással, kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos projekteket helyezik előtérbe.