Angela Merkel (archív)Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.

Angela Merkel hangsúlyozta, Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely “végül megnyitja az utat” a menekültválság európai megoldása felé. Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem “ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk” – mondta a kancellár. A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de “amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani”, és “ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk” – mondta a német kancellár. A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze.

Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki. A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva “az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni”, ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. “Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat” – mondta Angela Merkel. Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból. Harmadikként kiemelte, világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat.

“Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki”, és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak “párhuzamos társadalmak” – hangsúlyozta Angela Merkel. A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben. Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg “nemzeti szinten”. A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttműködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok működnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.

Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttműködés területén “valamit nem végzünk el”. A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés “a 21. század valósága lesz”, és a mostani események “csak a kezdetet jelentik”, az új helyzetre pedig fel kell készülni – mondta a német kancellár. Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést “emberiességi okokból” hozta meg Németország és Ausztria. A kancellár a 2016-os költségvetés vitájának a kancellári hivatal költségvetési fejezetéről szóló részében szólalt fel. Ez a napirendi pont hagyományosan az őszi politikai szezon kezdetének legfontosabb parlamenti vitája, amelyben nem csupán a következő évi előirányzatról van szó, hanem a kormány munkájának értékeléséről. Angela Merkel beszédében mérleget vont kormányának csaknem kétéves tevékenységéről, és mindenekelőtt a gazdasági eredményeket emelte ki. Rámutatott, hogy a német gazdaság lendületesen növekedik, a munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság történelmi magasságban van, a lakosság jövedelmének növekedése rendre meghaladja az infláció mértékét és az államháztartás egyensúlyba került.

A vita a menekültválság révén a korábban megszokottnál jóval visszafogottabb, tárgyilagosabb volt, az ellenzéki pártok szónokai is kiemelték, hogy nemzeti feladat a menekültválság kezelése, és egyik frakció soraiból sem kérdőjelezték meg a Magyarországról indult menedékkérők beengedésére vonatkozó döntést. A 2016-os szövetségi költségvetés tervezete 312 milliárd euró kiadással számol. A kormány szerint a menekültválság nem veszélyezteti azt a törekvést, hogy jövőre se keletkezzen hiány az államháztartásban, és adóemelést sem tesz szükségessé.