Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélget Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszterrel a munkaebéden, amelyet a négy visegrádi ország és a Benelux-országok külügyminisztereinek találkozóján tartottak Prágában 2016. június 13-án, fotó: Burger Zsolt/KKMSorsdöntő hetek előtt áll az Európai Unió, mert olyan fontos kérdésekben kell döntéseket hoznia, amelyek jövőjét és versenyképességét is alapvetően meghatározzák. Erről beszélt Szijjártó Péter hétfőn Prágában.

A külgazdasági és külügyminiszter a cseh fővárosban a négy visegrádi ország és a Benelux-országok külügyminisztereinek találkozóján vesz részt. A miniszter szerint a legfontosabb kérdéseket a migrációs válság, a brit EU-tagságról szóló népszavazás, az Oroszország elleni szankciók, valamint a grúzok és az ukránok EU-vízummentességének ügye jelenti. “Ezekben az esetekben nem túl derűsek, sőt kifejezetten borúsak a kilátások” – jegyezte meg Szijjártó Péter. 

Az Európai Bizottság javaslatai a migrációs válság megoldására “abba az irányba mutatnak, hogy az EU továbbra is a vesztébe rohan, az Európai Bizottság továbbra is olyan elv alapján teszi meg a javaslatait, amely nyomán újabb milliós bevándorlási nyomás érkezhet az EU területére, holott végre arra volna szükség, hogy csökkentsük az EU-ra háruló nyomást” – fejtette ki a miniszter
Magyarország Szijjártó Péter szerint “továbbra is Ausztria külügyminiszterének javaslatát támogatja, aki arról beszélt, hogy a bevándorlókat nem is kellene beengedni az EU területére, hanem az EU-n kívül kellene meghozni a döntést arról, hogy ki jogosult a nemzetközi védelemre, s ki nem”.

A második fontos téma, amelyben döntés fog születni, az az Oroszország elleni szankciók ügye. “Úgy néz ki, hogy fű alatt fog megszületni a döntés, és több ország kérése ellenére sem lesz politikai vita a kérdésről, holott szerintünk szükség volna rá, hiszen az EU-országok gazdaságaira rendkívül kedvezőtlen hatással van az ügy. Mi kifejezetten antidemokratikus eljárásnak tekintjük, hogy az EU állam- és kormányfői nem vitázhatnak egy ilyen fontos kérdésről” – mondta Szijjártó Péter. Megjegyezte: Magyarország számára négy-, négy és fél milliárd dolláros kárt okoztak a szankciók az elmúlt két, két és fél évben. A brit EU-népszavazást illetően a miniszter kifejtette: az unióból történő brit kilépés esetén az EU politikailag és gazdaságilag is rendkívüli módon meggyengülne.

“Ez Magyarország számára is káros volna, hiszen a britek számos olyan gondolatot képviselnek, amelyet mi magunk is osztunk. Fontos, hogy ezeknek a gondolatoknak legyen képviselete az EU-ban” – mutatott rá a külgazdasági és külügyminiszter. A grúz és ukrán állampolgárok uniós vízummentességében “kifejezetten borúsak az előjelek, mert több nagy állam döntése lehetetlenné tette a vízummentesség megadását a közeli jövőben” – vélekedett Szijjártó Péter. Hozzátette: “Mi azt gondoljuk, hogy ha Grúzia és Ukrajna nem kapnak gyorsan vízummentességet, az meggyengíti az EU keleti partnerségi politikáját”. A miniszter megállapította, hogy a migrációs válság megoldását továbbra is eltérő módon látják a visegrádi, illetve a Benelux-országok. “Két különböző hozzáállásról van szó: ők a terhek elosztásáról, mi a terhek csökkentéséről beszélünk” – szögezte le Szijjártó Péter.