A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild kommentátora, Hans-Jörg Vehlewald kiemelte, hogy a luxemburgi miniszter “verbális ámokfutása” megmutatta, mennyire mély repedéseket hagyott maga után a menekültválság. Hozzátette: lehet arról vitatkozni, hogy “populista-e Magyarország (és Lengyelország) menekültpolitikája”, és “lehet élesen bírálni az ottani politika némely tekintélyelvű vonását”, de a kizárásra irányuló követelés csak “mélyíti az árkokat ott, ahol tárgyalásra és meggyőzésre van szükség”.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap szerzője, Stephan Löwenstein Egy nem diplomatikus ütésváltás című beszámolójában kiemelte: “Orbán Viktor ebben az életben már nem lesz nagy rajongója Luxemburgnak”, amely hosszabb ideje “ütközőbak” a számára, és úgy tűnik, ez fordítva is így van. Asselborn és Szijjártó Péter “éles hangú eszmecseréje” teljes mértékben megfelel a két ország közötti viszony eddigi hangnemének – tette hozzá.

A FAZ kommentárt is közölt az ügyről Kirohanás címmel, amelyben a szerző, Klaus-Dieter Frankenberger kiemelte: a menekültválság és a Brexit ügye megmutatta, mennyire hatalmasak a “centrifugális erők” az EU-ban, és hogy nagy jóakaratra és sok meggyőző erőre van szükség a közösség jövőjéről szóló elképzelések összefésüléséhez. Ebben a nehéz helyzetben fenyeget Jean Asselborn Magyarország kizárásával, ami “balgaság, már csak azért is, mert nem lehetséges”.

Hozzátette, hogy a luxemburgi külügyminiszternek “uralkodnia kellene magán”, s partnereivel értelmes válaszokat kellene keresnie a többi között arra a kérdésre, hogy mi köti össze az uniós tagországokat, mennyire alapvető mindaz, ami elválasztja őket, és hogy mi következik mindebből. Amire nincs szükség, az az “Asselborn-féle kirohanás, és a hasonló minőségű válaszok és provokációk”.

A Handelsblatt című üzleti lap Csak ellenforradalmat ne című vezércikkében a szerző, Nicole Bastian kiemelte: az EU-val megtörténhet, amit az üzleti életben reverse take-overnek (fordított felvásárlásnak, egy vállalat egy nála kisebb cég általi átvételének) neveznek, vagyis később csatlakozott tagállamok lépésről lépésre saját szervezetükké teszik a közösséget, vagy az alapító eszmét annyira “kiüresítik, hogy nem sok marad az eredeti értékekből”.

Ebben a folyamatban Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság lengyel kormánypárt elnöke nagy befolyással bíró, irányító szereplő, és most már egy +kulturális ellenforradalom+ ígéretével lépnek fel. Asselborn éppen ettől tart, és ezért reagál a magyar uniós tagság megvonására vonatkozó követeléssel – tette hozzá a Handelsblatt szerzője.

Hangsúlyozta: a luxemburgi miniszter “frusztrált, mert tehetetlen”, nem tud szembeszállni a jogállamiság megsértésével, hiszen Budapest és Varsó “kölcsönösen védi egymást”, és “az EU-nak nincs hatalma demokratikus alapértékeinek megvédésére”.

Magyarország unióból való kizárásának ötlete senki másnak nem használ, mint Orbán Viktornak – olvasható az osztrák Die Pressében. A konzervatív lap kommentátora, Jürgen Streihammer úgy vélte, a magyar kormányfő azért akarja “egyre lelkesebben összemosni a magyar fejekben a migránsokat a terroristákkal”, mivel kétséges, hogy a közelgő kvótareferendumon való részvétel 50 százalék felett lesz-e. A szerző szerint a szavazás Orbán “esetlen” kísérlete arra, hogy a menekülttémát napirenden tartsa és elterelje a figyelmet a vitatott egészségügyi vagy oktatáspolitikai helyzetről, valamint azokról a beszámolókról, amelyek a kormányfő környezetében létrejövő részrehajló üzletekről szólnak.”A korrupció Orbán rendszerének Achilles-sarka” – írja. Megállapítása szerint “a tehetséges ösztönpolitikus tudja, hogy népszerűségének egy része migrációellenes nézeteiből és nacionalizmusából fakad. Orbán ingázik a markáns, részben rasszista kijelentések és Magyarország áldozatszerepének kiszolgálása között”.

Kezdetben a referendum ötlete Orbán Viktor “legzseniálisabb vagy legálnokabb tervének nézett ki” – nézőponttól függően – olvasható a Die Presse egy másik véleménycikkben. A lap budapesti tudósítója Boris Kálnoky ezt azzal magyarázza, hogy “a népszavazás több legyet üt egy csapásra”. A magyarok 80 százaléka a menekültválságot súlyos veszélynek tartja, ezért a szavazás győzelme, és ezzel egy belpolitikai diadal biztosnak tűnik.

Kálnoky szerint Orbán ezáltal a Brexitet követően “újabb érzékeny csapást mérhet az az unióra, s ezzel Magyarország politikai játékterét növelhetné az európai színpadon”.

A magyarok messziről sincsenek még abban a helyzetben, hogy az unióból való kizárás veszélye fenyegetné őket – állapította meg a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap Asselborn kijelentését kommentálva.

“Ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy Orbán Viktor mindent túlél, vagyis nemcsak önző és kegyetlen hozzáállását a hiányban szenvedő emberekhez, hanem a szólásszabadság és a bíróságok függetlenségének korlátozását is. Sőt, a visegrádi csoporton keresztül, amelynek Csehország is tagja, Orbán – elsősorban a szlovákokkal együttműködve – platformot alakított ki az EU minden olyan javaslatának megtorpedózására, amelynek célja tiszteletben tartani a humanitárius értékeket.

Úgy viselkedik, mint egy gyűlöletes autokrata. Asselborn tehát valószínűleg csak azt mondta ki hangosan, amit a politikusok maguk között rendszeresen mondanak Orbánról, de már hosszú ideje nem merik azt nyíltan is elmondani” – írja Teodor Marjanovic, a lap külpolitikai kommentátora.