Százmilliárdot szánnak rakéták fejlesztésére

Százmilliárdot szánnak rakéták fejlesztésére

Az Egyesült Államok 108 milliárd dollárt szán interkontinentális nukleáris rakétáinak korszerűsítésére - jelentette ki helyi idő szerint hétfőn Ashton Carter amerikai védelmi miniszter, aki az Észak-Dakota-i Minot bázisra látogatott.

A támaszpont egyike annak a három létesítménynek, amelyek otthont adnak a 400 új típusú Minuteman III-as típusú rakétának.

Carter azt hangoztatta, hogy a nukleáris elrettentő erő az Egyesült Államok biztonságának sarokköve. “Ha nem cseréljük ki ezeket a rendszereket, akkor egyszerűen még jobban elöregednek, és megbízhatatlanná, kevésbé biztonságossá és hatékonnyá válnak” – mondta.

Hozzátette: “a nukleáris fegyvereket célba juttató rendszerek már évekkel túllépték várható szolgálati idejüket. Így nem aközött kell választani, hogy lecseréljük vagy megtartsuk ezeket az eszközöket, hanem aközött, hogy lecseréljük vagy elveszítjük”.

A Pentagon az elkövetkező öt évben 108 milliárd dollárt tervez költeni a nukleáris erő fenntartására és fejlesztésére.    
Szólt arról is, hogy bár régen véget ér a hidegháború, az atomfegyverekre szükség van arra, hogy elrettentsék Oroszországot és más feltételezett agresszort, amely azt hiszi, hogy megúszhat egy nukleáris támadást.     
Oroszország új nukleáris fegyverrendszereket épített, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz vezetők elég óvatosak lesznek-e akkor, amikor szóba kerül a nukleáris fegyverek bevetése. Észak-Korea is folyamatos veszélyt jelent – tette hozzá.

A nukleáris fegyverek használata napjainkban nem úgy vetődik fel, mint tömegesen bevetendő fegyverek a klasszikus hidegháborús forgatókönyv szerint, hanem éppen ellenkezőleg, például Oroszország vagy Észak-Korea kisebb, de példátlanul borzalmas támadásokban – mondta. Egyben “nukleáris kardcsörtetéssel” vádolta meg Oroszországot, míg Észak-Koreát nukleáris provokációkkal.

Carter beszéde egybeesik védelmi tisztviselőknek és szakértőknek azzal a  felismerésével, hogy a költségvetési megszorítások közepette az ország új elnöke kénytelen lesz dönteni arról, folytassa-e, illetve mennyire gyorsan folytassa a nukleáris fegyverarzenál fenntartását és korszerűsítését célzó terveket, amelyet még a Barack Obama elnök kormányzata határozott el.

Egyes szakértők szerint a nukleáris fegyverarzenál teljes korszerűsítésének költsége a következő évtizedekben elérheti az ezermilliárd dollárt, és ez az összeg tarthatatlan, amikor az Egyesült Államoknak kolosszális összegeket kell beruháznia a hagyományos fegyverek korszerűsítésébe, amelyek a “hétköznapokban” a leginkább használatosak.

A következő amerikai kormányzat elhagyhatja vagy késlelteti a nukleáris korszerűsítés egyes elemeit. Adókat emelhet, növelheti a költségvetési hiányt, korlátozhat egyes hazai programokat, ez azonban mind nagyon népszerűtlen lépés lenne az amerikai választók szemében.