Kirgizisztán harci helikoptereket, 9K657-es Hurrikán rakéta-sorozatvetőket, páncélozott szállítójárműveket, felderítési és távközlési eszközöket és lőfegyvereket kap Oroszországtól 1,1 milliárd dollár (mintegy 241 milliárd forint) értékben, Tádzsikisztán pedig 200 millió dollár értékű (majdnem 44 milliárd forint) fegyverzethez jut. Oroszország ígéretet tett arra, hogy a hátralévő negyedévben megkezdi a szállításokat.
Moszkva tavaly nyilvánította ki szándékát, hogy finanszírozza a két közép-ázsiai ország hadseregének korszerűsítését – emlékeztetett a Kommerszant, amely erről 2012 november elején elsőként számolt be. A tekintélyes politikai-gazdasági újság úgy tudja, hogy az erről folyó egyeztetéseknek idén márciusra be kellett volna fejeződniük, de Biskekben és Dusanbéban sokáig halogatták a Moszkva számára kulcsfontosságú megállapodások végrehajtását.
A kirgiz parlament június 20-án szavazta meg a döntést, hogy az Egyesült Államoknak 2014. július 11-ig be kell zárnia a manaszi polgári repülőtér melletti légi támaszpontját, amely az afganisztáni műveletek miatt fontos Washingtonnak.
A tádzsikisztáni törvényhozás alsóháza pedig csupán kedden ratifikálta a Moszkvával kötött megállapodást, amely szentesíti a 201-es számú orosz katonai bázis megmaradását Tádzsikisztánban. Az egyezmény parlamenti jóváhagyását követően Serali Hajrullojev tádzsik védelmi miniszter bejelentette, hogy hadseregük repülőket, tüzérségi fegyvereket, légvédelmi rakétarendszereket és lőfegyvereket kap cserébe Oroszországtól.
A Kommerszant úgy tudja, Moszkva azt is kilátásba helyezte, hogy kedvezményeket ad a tádzsik migránsok oroszországi tartózkodásához. A közép-ázsiai ország lakosságának jelentős része abból a keresetből él, amelyet az Oroszországban dolgozó bevándorlók juttatnak haza.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán hadseregeinek korszerűsítésével Oroszország saját biztonságát is erősíti a nemzetközi erők afganisztáni kivonására készülve.
A Kreml legfontosabb célja ugyanakkor az: ne hagyja, hogy az Egyesült Államok befolyása megerősödjön a térségben – mutatnak rá szakértők. Korábban Kirgizizisztán és Tádzsikisztán is érdeklődött az Afganisztánból kivont amerikai haditechnika iránt, amely az amerikai katonai szakértők jelenlétét is maga után vonná. Alik Karimbekov, a kirgiz védelmi tanács stratégiai tervezési osztályvezetője ugyanakkor kedden kijelentette, hogy nem tárgyalnak a Pentagonnal az amerikai haditechnikai eszközökről.
http://www.kommersant.ru/doc/2309780