A brit pavilon idén Sonia Boyce Feeling Her Way című kiállításával nyílt meg. Mint a nemzetközi zsűri a díjkiosztó után kiadott közleményben kiemelte, Boyce “a történelem új olvasatát nyújtja hangokon keresztül”: a multimediális installáció ugyanis öt színes bőrű női zenész (Poppy Ajudha, Jacqui Dankworth, Sofia Jernberg, Tanita Tikaram és Errollyn Wallen) alakját állítja a középpontba.

Különdíjjal jutalmazták a francia pavilont, ahol Zineb Sedira Les reves n’ont pas des titres elnevezésű, multimediális projektje látható, valamint a Velencei Biennálén első alkalommal részt vevő Uganda nemzeti kiállítását, melynek címe RADIANCE: They Dream in Time.

Simone Leigh a főkurátori kiállítás bejáratánál elhelyezett, monumentális szobráért nyerte el az Arany Oroszlánt. Idén a művészetében elsősorban a női test architektúráját és az afroamerikai diaszpóra hagyományos kultúráját kutató, New York-i művésznek szenteli kiállítását az Egyesült Államok pavilonja is. A The Milk of Dreams című főkurátori kiállítás legígéretesebb fiatal alkotójának járó Ezüst Oroszlánt a Párizsban élő, libanoni Ali Cherry érdemelte ki, különdíjat pedig a kanadai inuit Shuvinai Ashoona és az amerikai Lynn Hershman Leeson vehetett át.

Arany Oroszlán-életműdíjjal – mint azt már korábban bejelentették – a német Katharina Fritsch és a chilei Cecilia Vicuna munkásságát ismerte el a zsűri.

Az idei Velencei Biennálén több mint 80 nemzet képviselteti magát saját kiállítással a Giardini park pavilonjaiban, az Arsenale történelmi csarnokaiban vagy városszerte külső helyszíneken. Kamerun, Namíbia, Nepál, Omán és Uganda első alkalommal vesz részt a seregszemlén, Oroszország pavilonja azonban idén üresen maradt, mert – tiltakozásul Ukrajna megtámadása ellen – az oda meghívott orosz művészek visszaléptek.

A magyar pavilonban Az álmok után: merek dacolni a károkkal címmel Keresztes Zsófia 19 szoborból felépülő kiállításával találkozhatnak a látogatók.

A Cecilia Alemani főkurátor által rendezett, központi kiállítás két helyszínen, a Giardini parkban és az Arsenale történelmi csarnokaiban 58 országból 213 alkotó – túlnyomó többségében női művészek – összesen 1433 munkáját mutatja be. Ebben az anyagban két magyar származású alkotó, a Párizsban élő Molnár Vera és a New Yorkban dolgozó Dénes Ágnes művei kaptak helyet. A főkurátori válogatás Leonora Carrington kötetétől kölcsönözte címét. Ebben a mesekönyvben a mexikói-angol képzőművész-író egy mágikus világot ábrázol, amely a képzelet segítségével teremtődik folyton újra.

“Hogyan változik az emberi fogalma? Mitől különbözik a növényi, az állati, az emberi és nem-emberi lét? Miben áll a felelősségünk a hozzánk hasonlókkal, a más létformákkal és az általunk lakott bolygóval szemben? És milyen lenne az élet nélkülünk?”

– teszi fel a kérdéseket főkurátori programjában Cecilia Alemani.

Boros Géza, a magyar részvételt szervező a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője Alemani kiállítását méltatva korábban azt mondta:

“rég lehetett ennyire elvont és szürrealisztikus, valóban az álmok világába tartozó műegyüttest látni, ebbe Keresztes Zsófia installációja nagyon szépen illeszkedik”.

A Velencei Képzőművészeti Biennále szombattól november 27-ig városszerte számos kísérőrendezvénnyel, ifjúsági és egyéb programmal várja a látogatókat.

Keresztes Zsófia kiállítását a Ludwig Múzeum a biennále után 2022. december 15. és 2023. február 26. között Budapesten is bemutatja.