“Van tapasztalatunk az efféle problémák megoldásában. Vannak mobil eszközeink, amelyek a gyakorlatban bizonyították hatékonyságukat. Készek vagyunk szakembereinket felajánlani a vegyi fegyverek mielőbbi megsemmisítésében való közreműködésre” – jelentette ki az ukrán államfő a YES tanácskozását megnyitó beszédében. Üdvözölte továbbá Szíria döntését vegyi fegyverkészletének megsemmisítéséről.

 A Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök további sorsára vonatkozó kérdésre válaszolva Janukovics kijelentette a fórumon, hogy egyelőre “sem igent, sem nemet” nem mondhat. Megismételte, hogy az ügy jelenleg a bíróságok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy keresik a megoldást, és megköszönte Pat Cox és Aleksander Kwasniewski európai parlamenti képviselőknek, hogy segítséget nyújtanak Ukrajnának ennek a “nehéz kérdésnek” a megoldásában.

Stefan Füle, az Európai Unió bővítési biztosa leszögezte, hogy Timosenko ügye “fontos, de nem döntő kérdés” Kijev és Brüsszel kapcsolatában. Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögött álló Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy Janukovics elnökkel “átmenetileg békében” van az ellenzék, de továbbra is követeli a volt miniszterelnök ügyének rendezését.

Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt elnöke pedig nekiszegezte a kérdést Janukovics elnöknek: hajlandó-e lemondani, ha nem jön létre a társulási megállapodás Ukrajna és az Európai Unió között. Dalia Grybauskaite litván államfő nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vilniusi EU-csúcs közeledtével egyre erősödni fog a nyomás Kijevre az Ukrajna európai integrációját ellenző “harmadik országok” részéről. “Ukrajna azonban ellen tud állni, és nem szabad megengednie, hogy valaki más döntse el, milyen legyen a jövője” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az ukrán állam ma Európa és az európaiak figyelmének középpontjában áll. Kijev reményei szerint az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén aláírják az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást.