Budapesten a Dohány utcai zsinagóga előtt a zsúfolásig megtelt téren Israel Meir Lau, Izrael volt országos főrabbija mondott beszédet.

Az eseményen megjelent Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boross Péter volt miniszterelnök, Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának fideszes elnöke, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, valamint a diplomáciai testület képviselői. 

A fővárosi gettó felszabadításának 66. évfordulóján a Budapesti Izraelita Hitközség és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség rendezte megemlékezésen a szónok rámutatott: a holokauszt idején a világ három részre oszlott: nácik és kiszolgálóik; áldozatok; illetve akik “álltak, és nem tettek semmit azért, hogy megmenekülhessenek az áldozatok”. Azon erősen el kell gondolkodni, hogy ma e harmadik rész arányait illetően más-e a helyzet – vetette fel Israel Meir Lau, aki jelenleg Tel-Aviv vezető rabbija és a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet elnöke.

A volt főrabbi kitért arra is, hogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben mintegy 23 ezer embermentőt tartanak számon, akik a vészkorszak idején saját életük kockáztatásával is segítettek az üldözötteknek. Meglátása szerint ez a szám nem olyan nagy, ha az országok teljes népességéhez viszonyítják. Arról nem szólt, hány olyan ember segíthetett az üldözötteknek, akikről nem tud a világ.

Ma már megértik a világ vezetői, hogy “milyen fontos emlékezni és emlékeztetni” a vészkorszak szörnyűségeire. Az emlékezéssel elérhető, hogy kialakuljon a kölcsönös tisztelet, barátság “és esetleg a testvériség is” a zsidóság és a többi nép között. Ezzel elérhető, hogy “még egy holokauszt a világon senki ellen ne történhessen meg”.

A világban egyre nő az érdeklődés a holokauszt történései iránt, ez a fiatalok körében is tapasztalható, számos országban a fokozott érdeklődés a holokauszt-emlékközpontok látogatottságán is lemérhető. Israel Meir Lau elmesélte II. János Pál pápával való találkozását, amikor a katolikus egyházfő azt mondta neki, “a primitív antiszemiták alól akkor lehet kihúzni a talajt”, ha egyazon képen kezet fogva látják az emberek a pápát és Izrael főrabbiját.

A szovjet hadsereg 1945. január 18-án szabadította fel a budapesti “nagy gettót”. A VII. kerületi Dohány utca, továbbá a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt területen mintegy hetvenezer embert zsúfoltak össze a nyilasok. A háborúban a főváros kétszázezres zsidóságának hozzávetőleg a fele elpusztult a Duna-parti vérengzések és a kényszermunkára hurcolások miatt. A szovjet katonák közeledtére 1945. január 18-án a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. Azon a napon a gettó területén, a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak.