A karantén és a szoktatás időszaka után már a nagyközönség is láthatja a ritka, vöröslábú kígyászdaru nevű madarakat.

A Dél-Amerikában őshonos madár két fiatal felnőtt példánya Hollandiából érkezett a Tisza-parti város állatkertjébe – mondta Veprik Róbert, az intézmény igazgatója.

A kariámának (Cariama cristata) is nevezett madarak már megjelenésükben is különlegesek. Csőrük pirosas-narancssárgás, szemük környéke kékes színű, testüket felül szürkés-fekete, alul világosabb toll borítja, lábuk pedig hosszú és kecses. Testtömegük 1,2-2 kilogramm, magasságuk 90-100 centiméter, szárnyuk fesztávolsága is meghaladhatja az egy métert.

Külalakjukat és életmódjukat tekintve egyaránt az afrikai kígyászkeselyű dél-amerikai megfelelői, ezért élő példái a konvergens evolúciónak nevezett jelenségnek, amely során az eltérő törzsfejlődési vonalhoz köthető fajok ugyanazt az ökológiai szerepet betöltve megtévesztően hasonlatossá válnak egymáshoz.

Egy másik evolúciós érdekesség a rokonságához köthető. A földtörténet legfélelmetesebb madarai, a körülbelül kétmillió éve kipusztult gyilokmadarak egyetlen ma élő rokonai a vöröslábú kígyászdarvak. A hatalmas, röpképtelen madarak akár három méter magasak is lehettek, és szemben az olyan futómadarakkal, mint a strucc, az emu, a nandu vagy a kazuárok, félelmetes ragadozók voltak.

A nappal aktív karimák mindenevők, elfogyasztják a kisebb hüllőket, ízeltlábúakat, madarakat és rágcsálókat, de nem vetik meg a gyümölcsöt és a magvakat sem. A kígyászdarvak egy-egy nőstényből és hímből vagy két nőstényből és egy hímből álló csoportokban élnek. Költési időszakuk 25-30 napos, ls általában két fiókájuk születik. Harminc –negyven évig élnek.