Izzik a levegő a vízlépcsők körül

Izzik a levegő a vízlépcsők körül

vízlépcsőA zöldek tiltakoznak, az LMP szerint sincs rájuk szükség, a Magyar Feltalálók Egyesülete viszont úgy látja, kellenek a vízlépcsők Magyarországnak. Az Új Széchenyi Tervben szerepel is a téma, csakhogy véletlenül maradt benne.

Parázs vita alakult ki a napokban a vízlépcsőkkel kapcsolatban. A kérdés egyszerű, építsünk vagy ne építsünk ilyeneket. Mindenki amellett érvel, mi lenne igazán jó Magyarországnak.

Vízlépcsőt? Csak azt ne!

Néhány napja az Élőlánc Magyarországért szervezet tiltakozott hangosan a vízlépcsők ellen. Úgy fogalmaztak, megdöbbenve látják az új Széchenyi-terv 2. és 7. programfejezetében, hogy a kormány gazdasági programja “célszerűnek tartja” a “Duna többlépcsős duzzasztásának megkezdését”, illetve általában a “nagyobb duzzasztóművek” építését. Az Élőlánc felszólította a kormányt arra, hogy nyilatkozzon, folytatódik-e az előző kormány programja, amely többször előirányozta a kérdést.

vízlépcső

A Duna Charta a Külügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőinek címzett levelet, amelyben hangsúlyozták, hogy eddig a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások alapját képezte, hogy a Magyar Köztársaság a hágai ítéletből kiindulva, a bős-nagymarosi terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról vitát sem nyit. Emiatt az Új Széchenyi Tervben lévő duzzasztási terv szögesen ellentétes az eddig általánosan elfogadott magyar állásponttal. Az Új Széchenyi Tervben előirányzottak külpolitikai szempontból kifejezetten hátrányos helyzetbe hozhatják a magyar felet a mai napig lezáratlan bős-nagymarosi jogvitában és a vízmegosztási tárgyalásokon – vélekedett a szervezet. A zöldkérdésre érzékeny LMP szerint sincs szükség a dunai vízlépcsők megépítésére. Nemcsak azért, mert a társadalom nem akarja, hanem azért sem, mert ezek a vízlépcsők értelmetlenek.

Miért jók nekünk a vízlépcsők?

Az energiakérdéssel foglalkozó Európai csúcstalálkozóval egy időben viszont a magyar feltalálók adtak ki egy közleményt, amelyben részletesen leírják, miért lennének hasznosak a vízlépcsők. Úgy fogalmaznak, hogy felépítésük azon túl, hogy a hajózást teljes évben biztosítaná, más előnyökhöz is juttatná Magyarországot. A megújuló energiákkal például villamos áramot lehet termelni, de árvízvédelmi szerepet is ellátnak, mert tározóikban felfogják a vízáradatot. Aztán lehetővé teszik a mezőgazdaságban kiterjedt területek öntözését, aminek a klímaváltozás miatt különlegesen nagy jelentősége lenne és nem mellesleg a beruházásokkal három új közúti hidat lehetne építeni. A nagymarosi objektum segítene helyreállítani a Szigetköz korábbi állapotát, a duzzasztás pedig biztosítaná környező ivóvíz lelőhelyek jó minőségét és vízhozamát és emellett a Duna turisztikai értékét növeli. Az adonyi vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termeléskorlátozását szüntetné meg az alacsony vízállás idején. A fajszi vízlépcső pedig, a Paksi Atomerőmű működését tenné biztonságosabbá a frissvíz-hűtés biztosításával.

„Természetesen minden ember alkotta létesítmény eleve nem a teremtett környezet része, ezért számolni kell annak környezeti hatásaival is. Azt is el kell ismernünk, hogy a mesterséges alkotásaink, ide értve a vízlépcsőket is, az emberiség növekvő szükségleteinek kielégítési kényszerétől, továbbá élet és vagyonbiztonság megteremtésétől vezérelve jönnek létre. A kérdéses vízlépcsők környezetkárosító hatása, a hasonló létesítmények példái alapján megbecsülve, olyan és akkora, hogy az eltörpül a várható előnyök mellett.”

vízlépcső

Szerintük egy nagy dunai árvíz esetén, Pesten emberéletek ezrei lehetnek veszélyben, a nem szabályozzuk a folyókat. A klímaváltozás miatt pedig sok helyen lehetetlenné válik majd a mezőgazdasági termelés a duzzasztókból kapható öntözővíz nélkül. „Erkölcstelen tehát a vízlépcső ellenében a természet szépségeiről ábrándozni.” – írják, hozzátéve, az Európai Unió előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni azt, hogy Magyarország is építse fel a Duna szabályozás eszközeit. Ezért a nagymarosi beruházás elmaradásából eredő erkölcsi kárt nem szabadna tovább tetézni. Az anyagi kárunk sem elhanyagolható, több ezermilliárd forintjába került Magyarország polgárainak a bős-nagymarosi hírhedt ügyünk.

Nagy duzzasztóművek nem lesznek

Az Új Széchenyi Tervben szerepel a dunai vízlépcsők megépítése, csakhogy tévedésből maradt benne. Martonyi János külügyminiszter mellett már Nagy Anna kormányszóvivő is megerősítette a Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes alá tartozó Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium közleményének szavait.     

„A Magyar Köztársaság Kormánya a jelenlegi  körülmények között nem támogatja Magyarország folyóin nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítését. Ilyen típusú létesítmények építésére vonatkozó tervek sem a “Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020” című dokumentumban, sem a “Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re” című energiastratégia véglegesítésre váró változatában nem szerepelnek.”

Széchenyi terv

Azt mondták, a kormány a jövőben sem tervezi nagy duzzasztóművek és vízlépcsők létesítését. Sem az Új Széchenyi Terv pályázati kiírásainak megfogalmazásakor, sem a Nemzeti Programok támogatási konstrukcióinak kidolgozásakor nem tekintette, és a jövőben sem tekinti valós lehetőségnek a nagykapacitású vízenergia duzzasztóművek, vízlépcsők kiaknázását. A döntést magyarázata szöges ellentétben áll a feltalálók szavaival.

„A kormány szerint Magyarország domborzati adottságai a vízenergia hasznosításának szempontjából kedvezőtlenek. Az ország nagy része síkság, vagy alacsony dombvidék, de a viszonylag kis kiterjedésű hegyvidékeken is kevés a nagy szintkülönbséggel rendelkező  terület, a nagy vízhozamú folyóink pedig kis esésűek. Ezért az elméletileg kihasználható potenciál tekintetében, a vízenergia-vagyon szétszórtsága miatt, a nagyobb duzzasztóművek létesítése helyett a kiskapacitású vízenergia-termelés előnyeit indokolt kiaknázni. Ezt elsősorban  a – kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő – 10 MWe alatti teljesítményű törpe vízerőművek, valamint a folyómedrekbe telepített 100-500 kWe teljesítményű átáramlásos turbinák szolgálják. A kis vízerőművek leginkább a vidéken, lokális környezetben, saját energiafelhasználás és önellátás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Ezért a Kormány az utóbbiak létesítését tartja a nemzeti érdekekkel összhangban állónak.”

Ezzel alighanem el is dőlt a vita.

Kapcsolódó cikkek