A Jobbik részt vesz az alkotmányozási folyamatban, de a végszavazás során valószínűleg nemmel fog szavazni. Az LMP országos politikai tanácsa szombaton vitatja meg, hogy a frakció egyáltalán részt vegyen-e az alkotmányozásban.

Balczó András, a Jobbik frakcióvezető-helyettese és Schmitt Pál köztársasági elnök megbeszélése után, az ellenzéki párt vezető leszögezte, hogy parlamenti képviselőként az a munkájuk, hogy az alkotmányozásban részt vegyenek, de alapvető kifogásaik vannak a vélhetően „elfogadandó alkotmány elvével és az egész kaotikussá váló alkotmányozási folyamattal kapcsolatban”. Közölte, hogy ezért módosító indítványokkal is készülnek, de a végszavazás során valószínűleg ennek ellenére nemmel fognak voksolni. Leszögezte, hogy a „magyar szellem akkor költözne az alkotmányba, ha a történelmi magyar alkotmányosság, jogfolytonosság helyreállítása megtörténne” Az alaptörvényt akkor lehetne beiktatni Ópusztaszeren.

Megjegyezte, hogy az alkotmányozási folyamatban alapvetően új helyzet állt elő, mert eddig úgy látták, hogy az eseti bizottság határozati javaslata lesz a leendő normaszöveg alapja, de most a koalíciós pártok a szöveg elkészítésére Szájer József fideszes EP-képviselő vezetésével felkértek „néhány képviselőt”.

Balczó András elmondta, Kövér László házelnök a pénteki házbizottsági ülésen egyébként azt kérte tőlük, hogy minden frakció nyújtson be saját normaszöveget, amelyek együttes vitáját a házszabálytól eltéréssel zajlana, de a módosító indítványok benyújtásának idejére már csak egyet tartanának meg azok közül. A politikus úgy fogalmazott, hogy „népámítás” zajlik, mert nem lehet úgy nemzeti konzultációt folytatni, ha egy héten belül gyakorlatilag megtörténik az anyag tárgyalása és március 15-ig be kell nyújtani a normaszöveget. Leszögezte azt is, hogy az alkotmányt népszavazással kellene elfogadni. Hozzátette, az alkotmányozásra az európai uniós csatlakozás előtt lett volna szükség, mert a tagszövetségbe való belépéssel és a lisszaboni szerződés elfogadásával „a magyar alkotmány is a jogi hierarchiában másodrangúvá válik”. Azt mondta, hogy a KDNP-nek a magzati életre és a családok védelmére vonatkozó javaslatait szeretnék viszontlátni az új alkotmányban.

Az MTI kérdésére, hogy ha feltehetően nemmel szavaznak az alkotmányra, akkor miért nyújtanak be módosító javaslatokat azt mondta, hogy vannak alapelvek, amelyekről a Fidesz felfogása alapján már most látszik, hogy azok nem teljesülnek. Példaként említette, hogy a stratégia vagyon védelme nem szerepel az alkotmányban, ezért készülhetnek ilyen irányú módosítóval. Hangsúlyozta, az, hogy részt vesznek az alkotmányozásban, még nem jelenti azt, hogy legitimálják az alaptörvényt, mert a legitimálást az jelentené, ha igennel szavaznának.

A magyar alkotmányosság jelképe

Schiffer Andrást az LMP frakcióvezetőjét és Meszerics Tamást, a párt országos politikai tanácsának elnökségi tagját is fogadta ma az államfő. Az ellenzéki frakcióvezető kijelentette, hogy szombaton döntenek a részvételről, ezért a köztársasági elnöknek sem tudtak végleges választ adni, de az országos politikai tanács döntését a képviselőcsoport tiszteletben fogja tartani. Azt viszont újra elmondták, hogy az alkotmány előkészítésből októberben kivonultak. Távozásuk egyik indoka a “kormányfőnek, illetve a kormánynak a viszonya az alkotmányossághoz”. Úgy fogalmazott, hogy ez nem tisztázódott megnyugtatóan az azóta eltelt időben.

Meszerics Tamás azt hangsúlyozta, azt szeretnék, ha a jelenleg rendkívül zárt magyar politikai rendszert a jövőben minél inkább a részvételre alapoznák, de az alkotmányozási folyamat jelenleg nem biztosítja őket arról, hogy a részvételi elemek nagyobb hangsúlyt fognak kapni. Arra a kérdésre, hogy mitől függ a visszatérésük az alkotmányozásba, Schiffer András azt mondta, abban egyetértettek az államfővel, hogy komoly érvek szólnak a képviselők részvétele mellett, mert a képviselők egyik feladata, hogy a parlamenti vitában elmondják az érveiket. Hozzátette, hogy a képviselők és pártok részvételének elvét viszont megelőzi az az elv, hogy az állampolgárok is részt tudjanak venni a folyamatban. Azt az aggályukat megosztották a köztársasági elnökkel, hogy ha egy „erőltetett menetben születik egy alkotmány”, akkor újratermelik az 1989-1990-ben kialakult helyzetet,  és sokan úgy érzik majd, hogy nélkülük született meg az új alaptörvény.