Kakuk L. Tamás, a Duna Televízió hírháttérműsorainak főszerkesztője szerdán azt mondta, a tavalyi iszapkatasztrófa esete újra megmutatta, hogy az emberek még mindig a közszolgálati médiához fordulnak, ha hiteles információkat akarnak beszerezni.

A főszerkesztő az “Ahol a szabadság a rend – Médiaátalakulás Magyarországon” című, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének konferenciáján kiemelte, szükség van a szerkesztett közszolgálati tartalmakra, hiszen az internet hírgyűjtő oldalai, amellett, hogy a tájékozódás szabadságát jelentik mindenkinek, egy szintre helyezik a celebvilág híreit a közéleti hírekkel. Erre Dévényi István, az MTI újmédia szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese úgy reagált, a magyar online hírfolyam állapota sokkal rosszabb képet mutat, mint a hagyományos médiáé, mivel a közszolgálati híreknek állandóan a bulvárral kell versenyezniük. Az MTI-nél éppen ezért egy versenyképes közszolgálati online felület megteremtése a feladat. Hozzátette, a hirado.hu ilyen értelemben egy “online közszolgálati csatahajó”, amellyel a hírpiacot szeretnék javítani. A legnagyobb kihívás az, hogy az elkészülő közszolgálati tartalmak el is jussanak a fogyasztókhoz.

Dévényi István a West Balkánban történt tragédiára kitérve a média felelősségét említette, mondván, az eseménysor résztvevői időközben kezdték visszahallani a média által gerjesztett rémhíreket, és beindult egy öngerjesztő folyamat. A végén már meg nem történt eseményekről kezdtek beszámolni maguk a résztvevők is.

Nagy György András, a Magyar Rádió programszerkesztője a beszélgetésen úgy fogalmazott, a hír célja a valóság közvetítése. A gyorsaság, a pontosság, a kiegyensúlyozottság továbbra is fontos kell, hogy legyen a közszolgálat számára, különösen, hogy a tény és a vélemény ma már összekeveredik. Hozzátette, a magyarországi közéleti vitakultúra sokszor csak a vitapartnerek minősítésére szorítkozik.

A konferencián felszólalt Koltay András, a médiatanács tagja, aki előadásában a kontinentális és az angolszász médiaszabályozás közötti különbségeket, illetve az új médiatörvénnyel kapcsolatos hazai és nemzetközi kritikákat vizsgálta. Mint mondta, az európai felfogás úgy tartja, hogy az amerikai hagyományokkal ellentétben a magyar médiapiac egészének van kötelezettsége a demokrácia működtetésével, az alapvető tájékoztatással, tájékozódással kapcsolatosan. A média egyben “kulturális jegyekkel bíró szolgáltatás”, ami egyfajta felelősséget ró a szolgáltatásra. A médiajogász szerint ma a szabályozás legfontosabb kérdése, hogy átengedhető-e a kereskedelmi szemléletnek a médiaszektor egésze. Mint mondta, a törvény sem tud teljes egészében választ adni a kérdésre, de a közszolgálati médiarendszer “felemelésével, megjavításával, népszerűvé tételével” tenni lehet a tájékozódás igényének kielégítése érdekében. Ilyen értelemben az Európai Uniónak is nagy kihívást jelentett a magyar médiatörvény. Hozzátette, nem igaz, hogy Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosa csak jogtechnikai szemszögből nézte a kifogásolt szabályozást, hanem a sajtószabadság egészét értékelte a törvény tükrében, mikor megfogalmazta levelét a magyar kormánynak. Hozzátette, a négy módosított törvényhely nem érintette a jogszabály szellemiségét, értékrendjét. Az EP liberális és szocialista frakcióinak múlt heti elítélő politikai határozatáról azt mondta, hogy az nem tért ki arra, pontosan melyik rész kifogásolható a törvényben. Közölte, nehéz normális párbeszédet folytatni a jogszabályról akkor, ha a vitapartnerek a szabályozásban meg nem lévő pontokra hivatkoznak.