Egy távcsöves vadászpuskából mintegy húsz méterről leadott egyetlen lövéssel gyilkolták meg Tiszalökön, saját házának udvarán a munkába induló Kóka Jenőt - mondta a vádiratot ismertető ügyész a támadássorozat elkövetésével vádolt négy, előzetes letartóztatásban lévő férfi pénteken kezdődött büntetőperében a Pest Megyei Bíróságon. Az ügyészek szerint a vád alapján teljes életfogytiglant is kaphatnak.

A tárgyalás szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg. A 2009. augusztus 21-i elfogásuk óta előzetes letartóztatásban lévő Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt, kezén és lábán megbilincselve, géppisztolyos kommandósok kísérték a bíróság budapesti, Thököly úti épületébe, majd bilincsben és vezetőszáron vitték őket a legnagyobb, földszinti tárgyalóterembe.

A romák elleni hat halálos áldozatot követelő támadássorozat vádirata tizedik pontjának ismertetésekor elhangzott, hogy Tiszalökön az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád adta le a halálos lövést, de a támadásnál Kiss István is jelen volt.

Kóka Jenőt abból a megfontolásból választották ki, hogy egy rendezett életvitelű roma elleni támadás erőszakos válaszlépésekre sarkallhatja a romákat, ugyanis a tatárszentgyörgyi gyilkosság után több településen spontán járőrözésekbe kezdtek a cigányok, és a sajtóban elhíresült, sötét színű terepjárókat rendre megállították és ellenőrizték. Az előzetes terepszemle alapján úgy döntöttek, hogy ezúttal kihagyják a bűncselekmény elkövetéséből Pető Zsoltot. A helyszín közelébe az egykor szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István vitte egyik társa rokonának autóján a gyanúsítottakat, majd a több tíz kilométernyire lévő Polgáron várakozott társaira.

Őt már több hónappal korábban az országos rendőrfőkapitány elrendelt fokozott rendőri ellenőrzése alapján igazoltatták is, de mivel iratai rendben voltak, és semmilyen gyanús körülmény nem merült fel – az igazoltatáskor a rendőröknek azt mondta, barátnőjére vár -, a rendőrök továbbengedték.

A vádirat szerint Csontos István, aki először vett részt a támadásokban, tisztában volt azzal, hogy társai romák elleni támadásokat hajtanak végre, de a testvérpár egy fegyverrel nyomatékot adott, hogy “az akcióból nem lehet kiszállni”. Az elsőrendű vádlott a Mauser típusú vadászpuskával egyetlen lövéssel szíven lőtte Kóka Jenőt, az áldozat azonnal meghalt. A támadók autója a gyilkosság elkövetése utáni menekülésben a Keleti-főcsatorna melletti földúton a sárban elakadt, ezért megkérték munkahelyükön dolgozó kolléganőjüket, F.-né Ny. Évát, aki korábban szerelmi kapcsolatban állt az elsőrendű vádlottal, hogy mentse ki őket. Az ügyben tanúként kezelt nő a saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Kiss Árpádot Debrecenbe, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet. A vádlottak ezt az autót használták Galgagyörkön, Alsózsolcán, Tarnabodon és Nagycsécsen is.

A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, ezért az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek, és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek. Azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért a hajdúhadházi laktanyába akartak betörni. Csontos István fotókat is készített a laktanyáról, de tervüket végül elvetették. Csontos István, aki a tárgyalás alatt végig figyelemmel kísérte az ügyész szavait, szerepének ismertetésekor leszegett fejjel és csukott szemmel hallgatta az elmondottakat.

A vád ötszörösen minősülő emberölés. A vádlottak kilenc támadásban 78 lövést adtak le, 11 gyújtópalackot hajítottak el, és ezzel összesen 55 ember életét veszélyeztették. Hat halálos áldozat, öt életveszélyes és öt súlyos sérült volt, köztük nők és gyermekek. Az ügyészség szerint mindez aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésnek minősül. Ezen túlmenően a vád még más bűncselekményeket is az elkövetők terhére ró, így például lőfegyverrel visszaélést.

Tényleges életfogytiglant is kaphatnak

Az ügyészség a legszigorúbb ítéletet várja. Elképzelhető, hogy tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható a vádlottakra.

A vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. Személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság, vagyis Szögi Lajos tanár meglincselése is nagy szerepet játszott. Az ügyészség szerint a 2008. novemberi nagycsécsi támadás volt a fordulópont, miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak – derült ki a vádirat ismertetésekor.

A védőügyvédek nem kommentálták a vádakat

A védőügyvédek nem reagáltak a vádakra, de annyit elárultak, hogy ügyfeleik a következő tárgyalási napokon vélhetően nyilatkozatot tesznek a terhükre rótt bűncselekményekkel kapcsolatban.

A hat halálos áldozatot követelő támadássorozat mellett egy fegyveres rablással és a debreceni menekülttábort ért lövések leadásával is megvádolt négy férfi büntetőügyében a vád tehát ötszörösen minősülő emberölés, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, csoportosan elkövetett fegyveres rablás és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Bérdi Zsolt, az elsőrendű vádlott védője a vádirat ismertetése után az MTI-nek azt mondta, ügyfele tagadja azon bűncselekmények elkövetését, amelyek során roma származású emberek megsérültek vagy életüket vesztették. Kiss Árpád Sándor, akit a romák elleni kilenc támadás mellett a besenyszögi fegyverrablással és a debreceni menekülttáborra leadott lövéssel is megvádoltak, korábban részbeni beismerő vallomásokat tett arra vonatkozóan, hogy rálőtt és Molotov-koktélt dobott romák házaira, de azt tagadta, hogy célzottan, emberölési szándékkal követte volna el cselekményét.
Ügyvédje tájékoztatás szerint jövő szerdán nyilatkozik arról, hogy a tárgyalás során tesz-e vallomást, és ha igen, az mennyiben tér majd el korábbi nyilatkozatától. A védő arra a kérdésre, hogy védence a további három vádlottra a nyomozás során tett-e terhelő vallomásokat, nem kívánt nyilatkozni, mondván, “a tárgyalóteremben a következő hetekben minden kiderül”.

Gerecs Krisztián, a másodrendű vádlott, Kiss István Zoltán védője fenntartva az MTI-nek egy évvel ezelőtt, a nyomozás lezárása után adott nyilatkozatát, úgy fogalmazott, kisebb horderejű ügyekhez viszonyítva “összecsapottnak” érzi a vádakat, ez véleménye szerint az ügyben elvárt és támasztott társadalmi és politikai nyomás miatt alakulhatott így.

Kiss István Zoltánt, aki az elsőrendű vádlott testvére a tatárszentgyörgyi férfi és kisfia, valamint egy kislétai nő megölése mellett hét másik támadás kapcsán részben tettesként, részben bűnsegédként elkövetett emberöléssel vádolják. Ügyvédje elmondta, ő is tagadja a gyilkosságok elkövetését, a vallomásaiban csak annyit ismert el, hogy néhány támadásnál jelen volt és cselekményével “egy súlyos társadalmi problémára akarta felhívni a figyelmet”.

A vádirat szerint a harmadrendű vádlotthoz, Pető Zsolthoz hasonlóan kifejezett gyűlöletet érzett a cigányokkal szemben, és mindketten tagjai voltak egy szkinhed csoportnak. Cselekményeik kezdetben a romák közötti félelemkeltésre, majd kimondottan emberölésre irányultak; a saját kezükbe akarták venni az igazságszolgáltatást, mert tapasztalatuk és meggyőződésük alapján úgy ítélték meg, hogy a hatóságok nem megfelelően járnak el a romák által elkövetett erőszakos cselekmények felderítése során.

Az elkövetők másfél éven át tartó akciójukat az ügyészség szerint “katonai körültekintéssel”, aprólékosan kidolgozott terv alapján, minden eshetőségre felkészülve tervezték meg és hajtották végre. A büntetőper tárgyalása jövő szerdán folytatódik a vádlottak meghallgatásával folytatódik.