Budai várAz örökségvédelem területe összességében gazdasági és társadalmi potenciált rejt magában.

Ezt Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkára mondta szerdán az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának ülésén. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg a kulturális örökség turisztikai és gazdaságfejlesztési lehetőségeiről, munkahelyteremtő képességéről és a válságkezelésben szóba jöhető szerepéről. Hammerstein Judit szerint a kulturális örökséget és örökségvédelmet a nemzeti célok szolgálatába lehet és kell is állítani, az országkép kialakításában a turizmusnak, és ebben az épített és szellemi kulturális örökségnek fontos szerepe van.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az örökségre fordítandó források és támogatások megszerzése érdekében haszonelvű szemléletet szeretnének bevezetni. Rámutatott arra, nem lehet tudni, hogy összességében a kulturális örökségre mennyit is költenek az országban, ebből mennyi hasznot húz a nemzetgazdaság. Gondot jelent, hogy hiányoznak az adatok, nem készültek költséghaszon elemzések. A kultúrpolitikai helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az örökségvédelem esetében is szükség van költséghaszon elemzésre, monitoring rendszerre, a makrogazdasági mutatók vizsgálatára. Fel kell mérni, hogy egy konkrét műemlék felújítása esetén a munkabér, adók és járulékok mennyi bevételt jelentenek a központi költségvetésnek.

Hammersein Judit kijelentette, az örökségalapú fejlesztésnek makroszinten jelentős gazdasági haszna van. Külföldi példákra hivatkozva elmondta, hogy a történelmi környezet vonzó a vállalkozások és látogatók számára. Kitért arra is, hogy Magyarországon a nemzeti fejlesztési tervben szerepel az örökség téma, de nem teszi lehetővé a rendszerszerű fejlesztést. Szerinte 2014-től önálló operatív programban kellene szerepeltetni a kulturális örökség védelmét.

Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, hogy a kulturális örökség védelme a válságkezelésre is alkalmas, hiszen a felújítások jelentős, főleg szakképzett munkaerőt igényelnek. Elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen kidolgozzák azt a modellt, hogyan lehetne a közmunka programba a műemlékvédelem területét is bevonni.

Túristák a veszprémi várban

Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkára a Magyar Turizmus Zrt. felmérésére utalva rámutatott arra, hogy a Magyarországra érkező turisták 45,7 százaléka kulturális céllal érkezik, többnyire a műemlékek, várak, kastélyok, templomok megtekintésére.

Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatójában arról beszélt, hogy az Európai Unió megújuló energiák hasznosítására vonatkozó szabályának átvétele napirenden van. Ez azt is jelenti majd, hogy a középületeknek élen kell járniuk.

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnök-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a Norvég Alap következő költségvetésében is lesznek források a kulturális örökség védelmére. A regionális operatív programokban pedig a turisztika területén az örökségvédelemre is lehet fejlesztési forrásra pályázni. Az Európai Bizottsággal közösen az NFÜ áttekintette a regionális operatív programok végrehajtásának félidei értékelését, és arra jutottak, hogy az eddigi pontszerű turisztikai fejlesztések helyett a jövőben térség alapú, komplex fejlesztések legyenek.

Pálffy István KDNP-s képviselő, a bizottság alelnöke az egyházakhoz kötődő turisztikai lehetőségeket, köztük a zarándokutak fontosságát emelte ki hozzászólásában.

Novák Előd, a Jobbik képviselője azt mondta, szeretnék, ha az őstörténet bemutatása is megjelenne a kulturális örökségben, továbbá nagyobb hangsúlyt kapna a kastélyok, várak felújítása, valamint a határon túli örökség. Menczer Erzsébet, a Fidesz képviselője szerint a műemlékek felújításához szükséges szakemberek képzésére figyelmet kell fordítani, jelenleg ugyanis ezen a területen hiányszakmák vannak.