Orbán Viktor miniszterelnök átadja Vlagyimir Bukovszkij emberi jogi aktivistának a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét az Országház Munkácsy-termében, fotó: Koszticsák Szilárd/MTIA kommunizmus volt a legnagyobb baj az emberiség történetében, és nem ünnepelhetjük eléggé, hogy véget ért. A miniszterelnök szerint ezt tanultuk  Vlagyimir Bukovszkij emberi jogi aktivistától, akit Orbán Viktor pénteken tüntetett ki a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével. A szovjet idők ismert ellenállója az ünnepségen azt mondta, a kommunisták nem tűntek el, csak átkeresztelkedtek.

Schmitt Pál köztársasági elnök Vlagyimir Bukovszkij neurofiziológusnak, emberi jogi aktivistának a kétpólusú világrend megbontásáért és a demokrácia előmozdításáért, valamint Magyarország szabadságának kivívásáért tett erőfeszítéseiért adományozta, a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.

Orbán Viktor a kitüntetési ceremónián azt mondta, “azért jöttünk össze, hogy tisztelegjünk az előtt az ember előtt, aki a kommunista diktatúra áldozataként a hatalmi önkény elleni harcra tette fel az életét arra, hogy mindig, minden körülmény közepette kimondja az igazságot”. Az igazság adott erőt mindazoknak, akik életüket áldozták vagy kockáztatták a totális diktatúrák évtizedeiben és Vlagyimir Bukovszkijnak is, hogy küldetését teljesíthesse – fogalmazott.

A kommunizmus annyira fanatikusan hitt a jövőben, a saját jövőjében, hogy a múltat kis híján végképp eltörölte, legalábbis azt gondolta, még erre is képes, ezért voltak a kommunisták biztosak abban, hogy minden bűnre – a gyilkosságokra éppúgy, mint a gulágok poklára vagy az ávó pincebörtöneire – bocsánatot nyernek a felejtéssel – mondta, hangsúlyozva, hogy csak egy valami akadályozta meg őket ebben a szándékukban, mégpedig “az ember”. “Az ember, akit porszemként félresöpörtek az útjukból, az ember, akit a kommunizmus legkevésbé sem tisztelt, és akit a legkevesebbre sem tartott”. “Az ember, akinek egy tiszteletreméltó példánya áll most itt előttünk” – jelentette ki Vlagyimir Bukovszkijra utalva, aki minden energiáját a nyugati közvélemény felrázásának szentelte.

“A múlttal való szembenézés nem dekadens hobbi, hanem a jövő szempontjából létfontosságú” – idézte Orbán Viktor a kitüntetettet. A miniszterelnök kitért arra is, hogy “a múlt helyretételének szükségessége bennünket is kötelez”, ugyanis a magyarok a történelmük során megtanulhatták, hogy az a nép, amely hajlandó feladni az igazságot egy kis jólétért, az egyiket sem érdemli, és végül mindkettőt elveszíti.

Az igazságnak nem csupán a diktatúra az ellenfele, a demokráciában is védelemre szorul, “ezért szükségünk van azokra, akik időről időre felráznak bennünket – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki szerint Vlagyimir Bukovszkij életművével zsinórmértéket szolgálat valamennyi magyarnak és közép-európainak.

Az emberi jogi aktivista, a szovjet idők ismert ellenállója, miután átvette a kitüntetést, emlékeztetett, 1991-ben sokat győzködte az akkori orosz vezetést, hogy egy nürnbergi pert kellene kezdeményezni a kommunizmus felett, ám ez nem sikerült, és így “ez a gonosz továbbra is itt van velünk”. Véleménye szerint a kommunizmus feletti bírósági eljárás lefolytatása nélkül a kommunisták sem tűntek el, csak átkeresztelkedtek. “Egy idő elteltével ugyanezek az emberek újra előbukkantak, most már más néven. Volt KGB-sek, akiket Lenin a kommunista párt felfegyverzett egységének tekintett”.

“Ma éppen ők rendelkeznek annak az országnak a sorsa felett, ahol én születtem. És természetesen azon ügyködnek, azon munkálkodnak, hogy visszahozzák mindazokat az attribútumait az egykori kommunizmusnak, amely ellen mi küzdöttünk.” Beleértve a politikai elnyomásokat, a cenzúrát és a Szovjetunió egykori befolyási övezeteinek helyreállításait a világon, nyomásgyakorlás útján a Baltikum országaival, Grúziával és Kelet-Európa országaival szemben – mondta Vlagyimir Bukovszkij.  Hozzátette, az ő “nyugati kollégáik” sem tűntek el, akik ma is “arra tesznek kísérletet, hogy megmentsenek minket saját magunktól, megmenteni a bolygót tőlünk, (…) megmenteni a társadalmat tőlünk”.

Azt mondta, különösen meghatotta, hogy Magyarországon vehet át kitüntetést, “abban az országban, amely példát mutatott nekünk a kommunizmus elleni harcban akkor, amikor én 14 éves voltam”, 1956-ban. Megjegyezte, külön öröm számára, hogy egy olyan kormány van Magyarországon, amely, mint mondta, helyesen értékeli azokat a folyamatokat, amelyek a múltban zajlottak, és hozzá hasonlóan gondolkodik a jelenről és a jövőről is.

Bukovszkij összesen tizenkét évet töltött börtönökben, büntetőtáborokban és pszichiátriai klinikákon szovjetellenes agitáció miatt egészen addig, amíg 1976-ban a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága politikai bizottságának döntése nyomán ki nem cserélték Luis Corvalán chilei kommunista vezetőre, és meg nem fosztották szovjet állampolgárságától. Az író 1992-ben Borisz Jelcin utasítására nyerte vissza állampolgárságát. 2007 végén Bukovszkijt is jelölték orosz elnöknek, a Központi Választási Bizottság azonban nem fogadta el a jelölést, sőt, kizárta őt az indulók közül.

A pénteki budapesti ünnepségen mások mellett Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyés püspök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, több államtitkár és kormánypárti országgyűlési képviselő is részt vett.