Gyári Mónika elmondta, hogy ha a beteg ehhez hozzájárulna, akár családtagjainak a kezelőorvosai is hozzáférhetnének e-kórlapjához, így például a szülők kórtörténetének ismeretében könnyebbé válna a diagnózis felállítása, valamint a megfelelő kezelés kiválasztása is. Az e-kórlap célja a követhető  betegéletút. Ennek köszönhetően egyrészt bárhol fordul valaki orvoshoz, korábbi vizsgálati eredményei lehívhatóak lesznek, azokat nem kell magával cipelnie vagy megismételni a vizsgálatot. Másrészt pedig a kórtörténet digitalizálása a beteg későbbi egészségügyi ellátását is nagyban segítené.

Az  egyéni adatokról a családtagok javára való rendelkezés lehetősége egy új dolog, de céljuk ezzel is a betegek hatékonyabb egészségügyi ellátása. Gyári Mónika arról is beszélt, hogy az ágazat informatikai fejlesztésének másik kiemelt területe az egészségügyi ellátás adminisztrációinak csökkentése. Az adminisztráció egyszerűsítésével az orvosok jelentős teher alól szabadulnának fel, a betegek szempontjából pedig ez azért fontos, mert lerövidül a sorban állás, csökkennek a várólisták. A GYEMSZI munkatársa emlékeztetett arra, a Semmelweis Terv egyik kiemelt célja a szükségletalapú kapacitástervezés, ehhez viszont fontos, hogy a felső szintű döntéshozatal hiteles adatok alapján történjen.

Ezért az egészségügyi ágazat informatikai fejlesztésének első lépése egy olyan ágazati portál létrehozása, amely az ágazati adatvagyon egyetlen hiteles forrása lesz a jövőben. Gyári Mónika kitért arra, hogy ezzel az internetes oldallal párhuzamosan egy egészségügyi állásportál létrehozását is tervezik. Ez egyrészt segítené az emberi erőforrások feltérképezését, megmutatná a hiányterületeket, másrészt a portálon az intézmények és a dolgozók könnyebben egymásra találhatnának.