A Nemzedékváltás – értékek átadása címmel megtartott konferenciát bevezető előadásában R. Várkonyi Ágnes történész arról beszélt, hogy a felgyorsult időben lerövidült a nemzedékváltás ideje. Amíg száz éve is még egy emberöltőt, mintegy harminc évet tekintettek a generációs váltás idejének, addig ma a jelentős gondolkodásbeli változások alapján négy-öt évente beszélhetünk nemzedékváltásokról. Ugyanakkor történelmi példákon mutatta be a kora újkor kutatója, hogy elődeink is képesek voltak gyorsan befogadni az európai társadalmi változásokat.
Martos Tamás, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi adjunktusa, igazgatóhelyettes a nemzedékek közötti párbeszéd esélyeit a magyar társadalom több generációjának életcéljai alapján elemezte a Collegium-Esztergom Egyesület Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán rendezett tanácskozásán.
Az értékek sorrendje Magyarországon egy 2008-as felmérés alapján a család, a munka és a barátok, valamint a szabadidő. Ez kis eltéréssel igaz a 18-25 éves korosztályra is, amelyben az átlagnál kicsit nagyobb hangsúlyt kapnak a barátok és a szabadidő. Szerinte a párbeszéddel a generációk kölcsönösen gazdagíthatják egymást, csak időt kell szánni rá, és “vállalni a kockázatát, hogy mindkét fél változhat.”
Jelenits István piarista szerzetes, író és tanár előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a XX. századi diktatúrák az iskolát, az oktatás és az értékátadás színterét próbálták elfoglalni. Úgy fogalmazott, “elvették a gyermekeket a családtól”, és most a fogyasztói társadalom is nehéz próbatételt jelent a családoknak és az iskoláknak.
Békési Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja Kell-e a jövő nemzedékeknek a művészet? című előadásában hangsúlyozta, hogy a művészet nélkülözhetetlen az emberi méltósághoz, az emberiség megmaradásához. A közlési és befogadói vágy soha nem szűnik meg az emberben, még ha esetleg napjainkban “elszigeteltnek” tűnik is a nemzedékek párbeszéde.
Pikó Bettina egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája magatartástudományi csoportjának képviseletében azokra a pszichológiai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint a “materialisztikus értékrend” stresszre, szorongásra hajlamosít. Amíg ma ebben a “sokféle értékrendben” könnyű elveszni, addig az “örök értékeken” alapuló “értékkonszenzus” közösségteremtő, és kedvezően hat a társadalom működésére.