Az OTP Bank elemzési osztályának vezetője szerint Magyarországon újra elindult a gazdaság növekedése. De ahhoz, hogy kijelenthessük, túl vagyunk a nehezén, két kérdésre választ kell adni.

Egyrészt arra, hogy a kormány a tervezett strukturális átalakításokat végre tudja-e hajtani, másrészt arra, hogy a belső kereslet az országban mikor kezd el növekedni. Tardos Gergely szerint a növekedést alapvetően a külső kereslet hajtja, az húzza az ipari termelést és stabilizálja a munkaerőpiacot, a belső kereslet továbbra is rendkívül gyenge. Ugyanakkor az elemző szerint az így kialakult helyzet kivételesen jó alapot biztosít a jövőbeni növekedéshez. A korábbi évekkel szemben, amikor a magyar gazdaságot folyamatosan magas és kedvezőtlen szerkezetű külső egyensúlytalanság jellemezte, ma a magyar gazdaság lényegében minden mutató tekintetében többletet mutat a külfölddel szemben. Ez lehetővé teszi, hogy a külső eladósodottság a következő években csökkenjen.

Tardos Gergely

A magyar gazdasággal kapcsolatban tehát az egyik fő kérdés az, hogy a kormány a tervezett strukturális átalakításokat végre tudja-e hajtani – hangsúlyozta Tardos Gergely. Hiába alacsony a költségvetési hiány, ha az államadósság, amely európai összevetésben ugyan átlagos vagy egy kicsit magas, régiós összevetésben viszont rendkívül nagy és emellett a költségvetés hitelessége nem túl kedvező, méghozzá egy olyan nemzetközi környezetben, amikor a befektetők elsősorban a költségvetés és az államadósság fenntarthatóságát nézik.

A másik fontos kérdés pedig az, hogy mikor kezd el növekedni a belső kereslet. Az elemző úgy látja, hogy jelenleg mind a belső fogyasztás, mind a beruházás mintegy tíz százalékkal egykori csúcsa alatt van, és egyelőre nagyon kevés jel mutat arra, hogy bármelyik területen fordulat következzen be. Tardos Gergely szerint a kormány olyan helyzetet örökölt, ami régiós versenyképességi hátrányt okoz. A nagyon magas költségvetési újraelosztáshoz ugyanis folyamatosan magas szinten kellett tartani az adókat, ami adóelkerülést, illetve a foglalkoztatás stagnálását, régiós összehasonlításban pedig jelentős lemaradást okozott.

Az elemző elmondta, a hitelezők rendkívül jól fogadták a Széll Kálmán Tervet és a konvergenciaprogramot, ami érthető, hiszen, ha ezek a tervek megvalósulnak, a költségvetési problémák megoldódnak. A magyar kormány szeretné drasztikusan csökkenteni az állami újraelosztást úgy, hogy közben további adócsökkentéseket hajt végre, ami nagyon komoly kiadásoldali konszolidációt jelentene. Mind a csomagok mérete, mind szerkezete egyedülállónak nevezhető, nem véletlen, hogy első körben a befektetők, majd a Fitch bizalmát is elnyerték az intézkedések.

Tardos Gergely szerint az, hogy idén a háztartások rendelkezésre álló jövedelme jelentősen nő, elvileg lehetővé tenne egy érdemi fogyasztásbővülést. De mivel a háztartások egyelőre ódzkodnak a hitelfelvételtől, csak mérsékelt fogyasztásbővülésre lehet számítani. Mérsékelt az autóvásárlási hajlandóság is, ami az egyik legjobb fokmérője annak, hogy visszatért-e a háztartások bizalma. Az építési engedélyek és az átadott lakások száma pedig, ami szintén a lakossági bizalom fontos fokmérője, egyelőre folyamatos csökkenést mutat. Úgy vélekedett, amikor majd a háztartások is érzékelik azt, hogy az adócsökkenés tartós jelenség, hogy a jövedelmük bővülése fenntartható folyamat, akkor indul meg a fogyasztás.

A vállalati szektor nettó hitelvisszafizető, a kis- és középvállalkozói szektor aránya a hitelezésben folyamatosan csökken, ami Tardos Gergely szerint a gazdaság szempontjából kedvezőtlen jelenség.

Az elemző szerint a gazdaság legfőbb motorja a feldolgozóipar, ami nemzetközi összevetésben kifejezetten versenyképes, szerkezetileg viszont vannak még vele problémák. Magyarországon például adottságnak veszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé hatékonyak a feldolgozóiparban, mint a nagyobbak. Több régiós országban az tapasztalható, hogy akár a termelékenység, akár az egy főre jutó árbevétel magasabb a kisvállalatoknál, mint a multinaciomális cégeknél. Magyarországon ezen az újból elinduló hitelezés, vagy például az adóátrendezés fehérítő hatása segíthet – mutatott rá.

A mezőgazdaságról azt mondta, Magyarországnak jó adottságai vannak, de az agrárszektort strukturális problémák terhelik, aminek az egyik oka a nagyon elaprózott szerkezet és ebből adódóan a nem megfelelő tőkeellátottság. A magyar mezőgazdaság lemaradását folyamatos beruházással és méretkoncentrációval lehet csökkenteni. Ezt javasolta Tardos Gergely, aki szerint Magyarország túlvan a nehezén.