Az egyházi vezetők úgy nyilatkoztak, hogy a törvényben lefektetett feltételek világosak, egyértelmű helyzetet teremtenek, ám csak a joggyakorlat mutatja majd meg, miként fog működni a 2012. január 1-jén életbe lépő törvény. Ugyanakkor szóvá tették, hogy az utolsó tárgyalási napon benyújtott végleges szövegváltozat megismerésére az egyházaknak nem volt lehetőségük. Amiről vita van, hogy a bíróság vagy a parlament fogadja el egyházként az adott közösséget, illetve, hogy mely egyházak szerepelnek a listán, melyek lesznek egyesületek, az a jogszabály öt százaléka.
Szászfalvi László, állmatitkár
A törvény kilencvenöt százaléka kodifikációs remekmű – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki kitért arra is, az nem normális állapot, hogy háromszázhatvankét magát egyháznak mondó társulat van jelenleg Magyarországon. Itt valamilyen rendrakásra szükség volt – szögezte le a KDNP elnöke. Rámutatott, hogy a vallás szabadságát továbbra is mindenki korlátlanul megélheti, ehhez sem egyházjogi, vagy egyesületi státusz nem szükséges. A változtatások közül kiemelte, hogy a vallás jogilag és filozófiailag értelmezhető definícióját meghatározza a törvény, és tisztázza az egyházak, részintézményeik szervezeti struktúráját, lehetőségeit.
Érdemi változás, hogy az Országgyűlés határozza meg, mely egyházakat ismeri el – mondta, és példaként említette, hogy a nemzetiségekről is a parlament dönt. A törvény nem bezár, hanem kinyit, tizennégy egyházzal indulnak, de minden vallási közösség kezdeményezheti elismerését – hangzott el. A közfeladatot ellátó, nem egyházként működő vallási szervezet számára pedig lehetőség nyílik, hogy a kormány megállapodás kössön velük a finanszírozásról. Annak az egyháznak, amely intézményt tart fenn, célszerű minél előbb kezdeményezni az állammal való megállapodást, a jogszabály január 1-től lép életbe.
A Hit Gyülekezete
A Hit Gyülekezetére vonatkozó felvetésre azt mondta, a parlament nem tett mást, mint akceptálta a társadalom választását. “Soha nem csináltam titkot abból, hogy az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete, de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor ésszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja” – fogalmazott. A tizennégy listán szereplő egyháznál vagy a történelmi tényeket vették figyelembe, vagy a tényleges társadalmi támogatottságot, mint a baptistáknál és a Hit Gyülekezeténél.
Az egyházak esetleges megszűntetésre vonatkozó felvetésre azt mondta, nem lenne szerencsés, és rosszízűnek tartanák, ha a magyar állam megszüntethetne egyházat. Ez nem a magyar állam feladata – jelentette ki a kormányfő helyettese. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár a hétfői frakcióülésen a KDNP-s képviselők jelentős része tartózkodott, “de a frakciószövetség döntései normatívak”, és ebből következően a KDNP minden képviselője megszavazta ezt a törvényjavaslatot.
Szászfalvi László államtitkár, a KDNP országgyűlési képviselője azt mondta, hogy tartalmát tekintve európai törvény született, amely a magyar hagyományokon nyugszik, és az évek óta megfogalmazódott anomáliákat kiszűri a rendszerből. Lezárjuk a negyvenöt éves kommunista diktatúra időszakát és egy húsz éves átmeneti időszakot – hangsúlyozta, hozzátéve, az állam és egyházak kapcsolatrendszerében teljesen új korszak kezdődött el. Nagyon fontosnak nevezte, hogy világos, egyértelmű kritériumokat fogalmaztak meg.
A kormánypárti politikus tájékoztatása szerint a törvényből fakadó megállapodások előkészítését megkezdik az elkövetkező hetekben, és várhatóan már szeptemberben, októberben aláírhatják őket. Kitért arra, hogy a közigazgatási tárcánál, illetve az államtitkárságon kell majd a nyilvántartási rendszert kiépíteni és regisztrációt vezetni. Ennek kidolgozása is elindult – jelezte.
Szászfalvi László a kisebb egyházakra térve megjegyezte, hónapokon keresztül arra törekedtek, minél szélesebb konszenzust teremtsenek, de az utóbbi hetekben megindultak olyan folyamatok, hogy még több egyházat vegyenek fel a listára, illetve másokat vegyenek le róla. Ilyen szempontból jó döntés született – állapította meg. Hozzátette, a törvény kilencvenöt százaléka nem változott, szakmailag, politikailag és emberileg teljes mértékben vállalható és elfogadható.
Balog Zoltán
Kiemelte, hogy bízik benne, az új törvény lehetőséget biztosít arra, hogy minél szélesebb körben tudjanak együttműködni az egyházakkal Balog Zoltán, államtitkár (Fidesz) országgyűlési képviselő azt mondta frakciója álláspontját képviselve, hogy amellett voltak, azt a nagyvonalú és konszenzussal összeállított listát, amit a KDNP készített, nyissák ki és adják meg mindenkinek a lehetőséget, hogy egyháza elismerését kérje a parlamenttől. Kérdésre úgy reagált, hogy nem a Fidesz elnöksége írta felül a törvényt, a frakció kérte tárgyaljon róla az elnökség, és aztán frakcióülésen megvitatták és szavaztak róla.
