Felmentették Képíró Sándort, a per költségét az állam fizeti

Felmentették Képíró Sándort, a per költségét az állam fizeti

Képíró Sándor a bíró előttfotó: Beliczay László, MTI

Nem jogerősen felmentette a háborús bűntett vádja alól a volt csendőr századost hétfőn a Fővárosi Bíróság. A döntés szerint a csaknem 4,5 millió forintos perköltséget a magyar államnak kell megfizetnie. A pert a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ kezdemányezte, amelynek vezetője "botránynak" nevezte Képíró felmentését.

A 97 éves Képíró Sándort az ügyész azzal vádolta, hogy 1942. január 21-23. között, egy újvidéki razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében. Képírót a mentők vitték be a bíróság épületébe, mert a férfi egy hete kórházban van, a tárgyalóterembe is infúzióra kötve érkezett. Az utolsó szó jogán pszichológusa úgy tolmácsolta szavait: “ártatlan vagyok, soha nem öltem, nem raboltam, a hazámat szolgáltam. 1996-ban azért tértem haza, mert Magyarország nélkül számomra nincs élet.”    

A kétnapos ítélethirdetés első napján Varga Béla bíró részletesen előadta a bíróság álláspontját az újvidéki razzia eseményeiről. Eszerint 1942 januárjában a délvidéki megszállás után partizánmozgalom alakult ki a térségben, visszaszorítására a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter utasítására általános tisztogatást és razziát rendeltek el. Ennek során január elejétől több száz-ezer ártatlan embert öltek meg, amit a katonai vezetés igyekezett titokban tartani. Varga Béla azt mondta, nem valószínű, hogy Képíró, aki a magyar királyi csendőrségnél teljesített szolgálatot, erről tudott, mivel elhallgatták a történteket.

Január 23-án, nem tisztázott, hogy milyen utasítás alapján, a razzia délelőtt 11 óra után fordulatot vett, és a kísérőegységek az emberek egy részét már nem a leventeotthonban működő igazolóbizottság elé vezették, hanem egyenesen a Duna-parti kivégzőhelyre. Akik mégis a bizottság elé kerültek, azok többségét szintén a Duna-partra vitték. A bíró azt mondta, biztos, hogy Képíró reggel még nem szerezhetett erről tudomást. A kivégzéseket délután 3 óra körül állították le, akkor hatszáz embert kísértek vissza a partról. Addig a bíróság szerint összesen több mint nyolcszáz embert végeztek ki.

Képíró Sándor a vádlottak padján

fotó: Beliczay László, MTI

A bíró óriási mentő körülménynek és Képíró emberi magatartására utaló jelnek nevezte azt az esetet, amikor a vádlott megmentette annak a szállodatulajdonos családnak az életét, amelynek a szállójában ő is lakott. Varga Béla közölte, a mentőakció abban az időben történt, amikor a vád szerint Képíró emberei megöltek egy házaspárt, valamint egy férfit és egy nőt. A bíró elmondása szerint semmi sem bizonyítja, hogy azok a vádlott emberei voltak, hiszen a razziában szintén részt vevő határvadászok ugyanolyan kakastollas kalapot viseltek, mint a csendőrök, s a kivégzéseket főként katonák hajtották végre.

A Képíró és társai ellen 1944-ben hozott ítéletről Varga Béla azt mondta, az ítéletet nem lehet bizonyítékként értékelni, mert kollektív ítélet, és nem az egyéni felelősséget kereste. Hozzátette, az ítéletet hatályon kívül helyezték, és visszaküldték a vezérkari főnökhöz, aki az ügy ura volt. Döntésére az elítélteket rehabilitálták, visszakapták rendfokozatukat és beosztásukat.

Az ítélethirdetést, a bizonyítékok részletes értékelését kedden folytatja a bíróság.

A tárgyaláson jelen volt a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója, Efraim Zuroff, valamint Vladimir Vukcevic, a háborús bűnök kivizsgálásáért felelős szerb különleges ügyész. 2008-ban Vukcevic hivatala Zuroff-fal együtt kérte a Képíró elleni vizsgálat megindítását.

Efraim Zuroff újságíróknak nyilatkozva “botránynak” nevezte Képíró Sándor felmentését. “Az ügyész tájékoztatott bennünket, hogy fellebbezést nyújtanak be az ítélet ellen”- mondta a Wiesenthal központ igazgatója, megjegyezve, hogy Képíró Sándor továbbra is a háborús bűnösökről vezetett listájuk első helyén szerepel. “Ez a per a Simon Wiesenthal Központnak köszönhetően jött létre, amely 2006-ban információkat szolgáltatott Képíróval kapcsolatban a magyar hatóságoknak” – közölte a 2005-ben elhunyt “nácivadász” nevét viselő szervezet vezetője.

Ana Frenkel, a Wiesenthal központ újvidéki irodájának képviselője azt mondta, az ítéletben “nincsen semmi váratlan egy olyan társadalom részéről, amely még nem érett meg arra, hogy szembenézzen a múltjával”.

Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Annak idején két tárgyalás is zajlott ellene. 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállás után érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort.