A táblaállítási misszió 1990-ben Székelyföldről indult el, Székelykeresztúron állították az első rovásírásos táblát, majd 2003-ban indult egy nagyobb, átfogóbb mozgalom Székelyföldön, ahol a Csíki-medencében több táblát is helyeztek ki. Ezt a kezdeményezést importálta a Jobbik Magyarországra.

A rovásírás ősi, több ezer éves kultúra része, amely szimbolizálja a magyar élni akarást, az ősiséget, a magyar lélekből fakadó szeretetet és kreativitást. Egy olyan szimbolikus közös többszörös, amely összeköti magyart a magyarral, amelynek oktatásával, felelevenítésével össze lehet forrasztani a magyarságot, megerősíteni a kapcsolatokat határon innen és határon túl. Ilyen ősi kincsekkel azonban nem csak a kárpát-medencei magyarság rendelkezik, hanem összességében a turáni népek, ezért beszélni kell arról is, hogy milyen lehetőség van ezekkel a népekkel szövetséget kötni a világban. 

Ezzel egy olyan önálló politikai tengelyt tudnánk létrehozni, amely biztonságot adhatna a magyarság számára. A rovásírás népszerűsítése nem fejeződhet be a táblaállítási misszióval, ezért a Jobbik már tavaly is kezdeményezte, hogy a Nemzeti Alaptantervben szerepeljen a rovásírás megismerése. Továbbá ősi írásunknak alkotmányos védelmet kellene biztosítani, törvénybe kell iktatni, hogy különlegesen szigorú elbánásban részesítsék azokat a személyeket, akik a rovásírással kapcsolatos tárgyakat megrongálják, hiszen a magyarságot lelkileg a legmélyebben sértik meg.