A hajléktalankérdés kettős megoldást kíván, mert egyrészt szociális, másrészt "igenis rendészeti probléma, mert a hajléktalanok egy része egyértelműen radikalizálódik”.

Erről Tarlós István beszélt hétfőn. Felvetette, hogy ha most ennyire megoldatlannak és súlyosnak ítélik a hajléktalanproblémát, akkor az előző városvezetés “mi a fészkes fenét csinált húsz évig, hogyha itt tartunk, hogy még mindig az aluljáróból kell kiköltöztetni a hajléktalanokat?” A városvezető szerint a kérdés nemcsak szociális, hanem rendészeti probléma is, amire példaként említette a csepeli esetet. A Csepelen augusztusban talált elásott holttestek ügyével hajléktalanokat hoztak összefüggésbe.

Tarlós István úgy fogalmazott, “Ha azt akarják, hogy Magyarországon is olyan állapotok következzenek be, mint más olyan államokban, ahol mindenki elborzad, ha a hírekben látja, hallja, olvassa, hogy mi történt, akkor tessék csak heccelni, tessék csak uszítani, azt mondani, hogy itt embertelenül kezelik a kérdést, tessék azt mondani, hogy a hajléktalanproblémának semmi köze nincs a rendészethez, aztán majd lesznek ilyen csepeli esetek meg elásott emberek időnként.” “Létezik olyan, hogy hajléktalanbűnözés, ha tetszik, ha nem” – jelentette ki a főpolgármester, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha hajléktalan bűnözik, az ugyanolyan, mintha bárki más tenné ezt.

Tarlós István az aluljárókat érintő szigorítással kapcsolatban elmondta, valószínűleg nem attól lett hatezer hajléktalan Budapesten, hogy “százhúsz hajléktalannak nem engedtük, hogy életvitelszerűen használja az aluljárókat”. Jelezte: ezt a jövőben sem fogják megengedni. Tájékoztatása szerint a Társadalmi Megbékélés Programjában érintett százhúsz emberből nyolcvanhatan elfogadták az ellátást, elhelyezést.

Valamit kezdeni kell a “hajléktalantanyákkal” is – mondta -, a csepeli sem fél éve van ott, hanem évek óta, akárcsak a Ferihegyi út mentén található telep. A városvezető tájékoztatása szerint három nagy épületet újítanak fel egyidejűleg a hajléktalanság mérséklésére. Ezek egyike a salgótarjáni úton, két másik pedig Budán, a Rév utcában található. Mint mondta, emberi körülményeket és a főváros cégeinél munkalehetőséget kínálnak az érintetteknek. Jelezte, nem várható el, hogy a főváros lakást adjon a hajléktalanoknak és “tökéletesen munkaképes emberektől ne várja el cserébe, hogy dolgozzanak”.