A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága a negyven oldalas dokumentum közzétételekor azt hangsúlyozta, a stratégia a fiatalok testi és lelki egészségfejlesztésére, a családok megerősítésére, a közösségek megtartó és formáló erejére koncentrálva kívánja erősíteni a megelőzést, de nem feledkezik meg a kábítószerfüggőkről sem.

Téglásy Kristóf, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) levezető elnöke tavaly decemberben jelentette be, hogy a kormány új stratégia megalkotására készül, mert 2009-ben elfogadottat nem tartja vállalhatónak. Az új stratégia elkészítését a Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) vezetőjének irányításával felállt tíztagú szakmai munkacsoport végzi; a testülethez csatlakozott Buda Béla pszichiáter professzor is.

A nyilvánosságra hozott dokumentumban azzal indokolják az új stratégia készítését, hogy egy új társadalomirányítási modell van kialakulóban, amely a nemzeti, társadalmi célok és “értéktételezések” megfogalmazására, az államigazgatás gyakorlatára, az intézményrendszerek működésére egyaránt kiterjed. 

A dokumentum szerint az új stratégiának tükröznie kell majd azokat az új társadalmi folyamatokat, amelyek a drogjelenséget és annak alakulását alapvetően meghatározzák. A most készülő stratégia újdonságai közé tartozik az is, hogy az “Kárpát-medencei hatókörű”, így a határon túl élő magyarságra is vonatkozik, különös tekintettel a szakemberek képzésére, valamint a különböző programokhoz való hozzáférésre.

A helyzetértékelés szerint a drogfüggőség orvosi és pszichoszociális kezelése a társadalomra nagy terheket ró és nem is kielégítő hatékonyságú, továbbá a szerek terjesztésének és fogyasztásának rendészeti akadályozása sem eléggé eredményes. A probléma az egész társadalom ügye, a fiatalok mégis többszörösen érintettek benne, hiszen a kábítószerek kipróbálása, alkalmi, illetve rendszeres használata erre az életkorra jellemző. A stratégiának, illetve a különböző programoknak tehát elsősorban a fiatalokra kell irányulniuk, hogy csökkenjen az “új belépők” száma – írják.

A tervezet szerint az új stratégiában nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon az ifjúságot védő közösségi akciók és hálózatok erősítése. Úgy látják, a megelőzésben új irányra van szükség, így például a társadalmi értékeket kifejező pozitív, egészséges magatartásmintáknak is meg kell majd jelenniük a drogstratégiában.

A család szerepét elemezve a dokumentum írói arra mutatnak rá, hogy a magyar családok tekintélyes része jól ismeri a függőség, például az alkoholfüggőség problémáját. Hozzátették: azok a gyermekek, akiknek a családjában szenvedélybeteg él, vagy akik “töredékes családban” nőnek fel, a droghasználat szempontjából is fokozottan veszélyeztetettek.

A tervezet a média felelősségét is felveti. Mint írják, a médiából érkező üzenetek mind gyakrabban és sikeresebben írják felül a család, az iskola és a különböző természetes közösségekben közvetíteni kívánt értékeket és mintákat. A drogkérdés tömegkommunikációban megjelenítését pedig gyakran a szenzációk keresése jellemzi – áll az anyagban. A dokumentumból kiderül az is, hogy jogszabályban tiltanák meg a függőséget okozó szerek reklámozását és népszerűsítését, továbbá fokozottan ellenőriznék a kábítószer-fogyasztást kedvező színben feltüntető internetes tartalmakat.