Nagy döntések előtt állnak a képviselők

Nagy döntések előtt állnak a képviselők

Parlamenti ülés

A tizenkét önkormányzati fenntartású és egy alapítványi működtetésű egészségügyi intézmény állami tulajdonba adásáról szóló megállapodás-tervezet kiterjed az intézményekkel kapcsolatos kötelező fővárosi önkormányzati feladatokra, továbbá az intézmények alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységekre, a fővárosi önkormányzat intézményfenntartói jogára, az érintett vagyonelemek tulajdonjogára, valamint a kapcsolódó jogokra és kötelezettségekre.

Széll Kálmán tér

Széll Kálmán tér

Az állami átvétel kezdő napja 2012. január 1. Tarlós István főpolgármester közgyűlési előterjesztésében hangsúlyozza, hogy a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti, illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti. A képviselők szavazhatnak nyolc olyan, üresen álló ingatlan forgalomképessé tételéről, amelyekben korábban gyermekvédelmi szakellátás működött. Ezek össz bruttó nyilvántartási értéke kétmilliárd-nyolcszázkilencvenkilencmillió forint.

A Csomós Miklós oktatási és kulturális, illetve Bagdy Gábor pénzügyi területért felelős főpolgármester-helyettes révén jegyzett javaslat szerint az üresen álló, a korábbi feladatra alkalmatlan ingatlanok őrzése és a vis maior káreseményekből eredő helyreállítások nagy anyagi terhet rónak az ágazatra, az ingatlanok többsége teljes felújítást igényel. A telephelyek kiköltöztetésére kétmillió-négyszázezer forintot különíthet el a testület.

Gellért fürdő

Újabb nyilvános pályázatot írhat ki a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. az Újpesti Gyógyfürdő és Uszodára, ha a Fővárosi Közgyűlés azt előzetesen engedélyezi. A fürdőingatlan minimális vételára nettó háromszázharmincmillió forint lenne. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes javaslatából kiderül, a 2007 óta zárva tartó újpesti fürdő értékesítése a BGYH idei üzleti tervében is szerepel, a likviditási feszültség feloldása és a társaság tőkeszerkezetének javítása érdekében.

Megváltozik a főváros zászlajának díszszegélye, ha az erről szóló előterjesztést elfogadják a képviselők. Az indítvány szerint a zászló téglalap alakú, fehér színű marad, közepén változatlanul a címer helyezkedik el. Vízszintes szegélyeit viszont a javaslat elfogadása után egymásba fordított, piros és zöld egyenlő szárú, egymással nem érintkező háromszögekből összeálló díszszegély alkotja olyan módon, hogy azok a zászló alapszínével kiegészülve a nemzeti színek együttesét adják.

Budapest zászlaja

A budatétényi Klauzál Gábor-szobor megvalósításának támogatásáról, szobrok áthelyezéséről, illetve LMP-s javaslatra Bibó István nevét felvevő közterületről is dönt a közgyűlés. Számos, a közösségi közlekedéssel kapcsolatos projektről is döntés születhet a szerdai közgyűlésen; napirenden szerepel a Széll Kálmán tér felújításának koncepcióterve, amelynek lényege, hogy a felújítás ütemezését, nagyságrendjét tisztázzák mind közlekedési, mind városépítészeti szempontból.

A koncepcióterv szerint az első ütemben átalakítanák a gyalogos felületeket, megújítanák az utcabútorokat és akadálymentessé tennék a teret. A közlekedés szempontjából fontos elem, hogy a kerékpáros közlekedési kapcsolatokat javítanák, és a metróállomás épületét is átépítenék.

Elfogadhatják a BKV konszolidált üzleti jelentését is a 2010-es évről, amely szerint a közlekedési vállalat 1 milliárdos nyereséggel zárt, köszönhetően a kormány, és a főváros révén biztosított plusz juttatásoknak. A képviselők szavaznak több közlekedési projekt véghatáridejének kitolásáról is, változik a Mészáros utcai és a Pesti úti buszsáv, valamint a nagykörúti villamosok előnyben részesítésének kivitelezése.

BKV épülete

Mindegyik projektnél előre nem látott események nehezítik a beruházás megkezdését, a Mészáros utcai buszsáv kivitelezésénél, és a nagykörúti villamosok előnyben részesítésénél eredménytelen közbeszerzési eljárás, a Pesti úti buszsávnál pedig egy kapcsolódó építkezés csúszása miatt nem kezdődhet el időben a munka.

Változhatnak a kerékbilincselés szabályai is. Ennek lényege, hogy kerékbilincselésre csak a legszükségesebb esetben kerülhessen sor, mivel nem szeretnék a szabálytalankodó járművet a szabálysértés helyén konzerválni az üzemképtelen, valamint a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető járműveket elszállíttatnák, és erről a kerületekkel is meg szeretnének állapodni.