Erről Csóti András, büntetés-végrehajtási vezérőrnagy beszélt kedden sajtótájékoztatón. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyettese elmondta, hogy az ősszel induló képzések két-nyolc hónapig tartanak. A gyógynövény-termesztő hiányszakma, a programban részt vevő munkaügyi központokkal egyeztetve indítják az új képzéseket. 

Janovics László, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója hangsúlyozta: atipikus, de legális foglalkoztatási formákat kerestek a fogva tartásból a társadalomba visszailleszkedők számára. Kiemelte, hogy nem akkor kezdenek el foglalkozni az érintettekkel, amikor azok szabadulnak, hanem már a büntetés-végrehajtási intézetekben. 

Kóta Tünde, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyi Szolgálata Pártfogó Felügyelői Szolgálatának osztályvezetője a gyógynövény-termesztéssel összefüggésben azt mondta, hogy azt tapasztalták, hogy a fogvatartottak és környezetük, családtagjaik szívesen foglalkoznak ilyesmivel. Példaként említve az úgynevezett bodzázást, vagyis a bodzaszedést, hozzátette: eredményesebb és gazdaságilag hasznosabb, ha azt szakszerűen, hozzáértően végzik. 

A program keretében az utógondozás is kiemelt figyelmet kap, mintegy nyolcszázmillió forint jut különböző programelemekre, így olyan mértékű fejlesztést kapott ez a terület, amire korábban még nem volt példa. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a program megalkotóit a közrend, közbiztonság javítása mellett az állampolgárok biztonságérzetének növelése vezényelte. A reintegrációval a visszaesők számának csökkentésére összpontosít a projekt, annak keretében olyan modelleket dolgoznak ki, amelyek nemcsak az érintett régiókban, hanem hosszú távon máshol is alkalmazhatóvá válnak.

A megvalósításhoz széleskörű társadalmi összefogásra van szükség. A helyettes államtitkár példaként említette, hogy a jelenlegi programban is szociális munkás, rendőr, büntetés-végrehajtási dolgozó működik együtt. Mint mondta, úgy érzi, hogy jó úton haladnak, s az eredmény nem a projekt lezárultakor, hanem az érintett fogvatartottak visszailleszkedésekor, illetve az azt követő hónapokban várható. 

András kifejtette, hogy mintegy ötven százalékra tehető a visszaesők száma, szerinte hosszú távon öt százalék csökkentés érhető el. Hangsúlyozta azonban, hogy mivel az egyes fogvatartottaknál a siker vagy százszázalékos, vagy nulla, így ő már 4,1 százalékkal is elégedett lenne. Berta Krisztina hozzátette, hogy minden egyes esetben, amikor a társadalomba visszailleszkedő fogvatartott nem válik visszaesővé, sikerről lehet beszélni. 

A 2012 áprilisában záruló, kétmilliárd forintból megvalósuló Tett program keretén belül a Belügyminisztérium, a Miskolci Egyetem, a KIM Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Baranya és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai fogtak össze, hogy növeljék a bűnözéssel szembeni fellépés hatékonyságát.

Céljuk, hogy bűnmegelőzési képzésekkel, áldozatsegítési szolgáltatások fejlesztésével, önkéntesek bevonásával és a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedését segítő programokkal mérsékeljék a bűncselekmények számát, negatív következményeit, végső soron pedig elősegítsék az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régió biztonságosabbá válását. 

A négyszakaszos reintegrációs programban a három régió tizenegy büntetés-végrehajtási intézete vesz részt. Eddig négyezer-hatszáz fogvatartott vett részt tájékoztatón, júliusig ezerhétszázötven fogvatartott lépett be önkéntesen a programba, ezerháromszázan egyéni fejlesztési tervben részletesen megtervezték azt, hogyan szeretnének változtatni életmódjukon. 

Az ősszel kezdődő szakmai képzésekbe háromszáznegyven fogvatartott kerülhet be. A program elmúlt tíz hónapja alatt több mint hatszáz fogvatartott szabadulásra való felkészítését segítették a szakemberek.