„Nem lesz óraszámemelés és nincs államosítás”

„Nem lesz óraszámemelés és nincs államosítás”

Mosolygós tanár a tábla előtt

Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a nemzeti köznevelés rendjéről szóló új törvény koncepciója nem tartalmazza a pedagógusok óraszámának emelését, de rögzíti a heti harminckét óra, kötelezően iskolában eltöltendő időt. Ez utóbbi intézkedés a pedagógus-életpályamodellel egyidejűleg lépne életbe.

Az oktatási államtitkár a megnövekedő állami szerepvállalás kapcsán kiemelte, sokan félremagyarázzák azt az egy éve hangoztatott összkormányzati szándékot, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közfeladatok ellátásában. Az oktatást a jövőben nem piaci szolgáltatásnak, hanem olyan közszolgálatnak tekintik, ami az állam feladata a polgárok megbízásából. Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy az állam a felelősségével és a jogaival hatékonyan élni fog.

Hoffmann Rózsa

Hoffmann Rózsa

A szakmai irányítást veszi át az állam, de a fenntartás, az üzemeltetés, és az, hogy az iskola szervesen beépüljön a helyi közösség életébe, továbbra is a települések feladata és lehetősége lehet, ha vállalják a feltételek teljesítését. Fő szabályként azt rögzítik, hogy a köznevelési intézmények fenntartója az állam, de szerződés alapján a helyi önkormányzatok átvehetik a fenntartói jogokat. Minden településen, ahol legalább nyolc gyermek szülője igényli, működnie kell az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolának, és szervezni kell, illetve fenn kell tartani óvodai csoportot, iskolai osztályt, ha egy kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: “jósolni nem tudok, csak gondolkodom: úgy vélem, hogy nagy többségben fogják kérni a települések a fenntartói jogok gyakorlásának lehetőségét”. Hozzátette, hogy jelen pillanatban is működnek az iskolák, csak a források elosztási mechanizmusa lesz más, és a jövő évtől sem fog többe kerülni egy iskola működtetése, de nagyobb arányt fog finanszírozni a költségvetés és kisebbet az önkormányzatok. Az intézkedés pénzt nem von ki, többletforrást sem igényel, ellenben szakszerűbbé válik a rendszer működtetése, és az oktatásért felelős miniszter valóban felelhet azért, ami az ő kormányzati felelőssége.

Tanárnő egy kisfiút tanít a táblánál

A nagyobb állami szerepvállalásból nem következik iskolabezárás, sem pedagógus elbocsátás. Hoffmann Rózsa a pedagógusbérek központi finanszírozásáról – amit a koncepció rögzít – azt mondta, hogy a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. A fenntartók fogalmazzák meg létszámigényüket gyerek-, csoportlétszám alapján, országos átlagban tizenegy gyerekre egy pedagógussal számolnak. Hozzátette, hogy ha országos átlagban jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. A létszámot hosszú távon egy nemzeti pedagóguskataszterben állapítják meg, igazodva a gyermeklétszámhoz. 

Aki harminc ezres elbocsátásról beszél, mutassa be, hogy ezt milyen számokra alapozza. Cáfolta azokat az állításokat, hogy a Széll Kálmán Terv nyolcvan-kilencvenmilliárdos elvonást jelentene a köznevelés rendszeréből. Az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a koncepcióban heti harminckét óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám általános tanítási óraszámemelés nem lesz. Azokra a felvetésekre, hogy a heti harminckét óra eltöltésére a magyar iskolák infrastruktúrája nem megfelelő, azt mondta, hogy ez a tervezett intézkedés félreértését mutatja. 

Ez nem azt jelenti, hogy ez idő alatt a teljes tanári karnak a tanáriban kellene ülnie: így nem is volna értelme a változtatásnak. Úgy kell megszervezni az iskolai életet, hogy a gyerekekkel foglalkozzon a pedagógusok nagy része. A tantermek ott vannak mindenütt, a probléma tehát szerinte kissé mondvacsinált. Az államtitkár elmondása szerint: azt javasolják, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de megjegyezte, nem hagyható figyelmen kívül az ország akkori teherbíró képessége. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, bevezetésével a bérek átlagosan harminc-ötven százalékkal nőhetnek.

Kisfiú a táblánál

Első lépésként az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusoknál a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzetteknél száznyolcvan százaléka lenne. Második lépésként a pedagógus-illetményalap az egyetemet végzetteknél a jelenlegi minimálbér kétszázötven, főiskolát végzetteknél kétszáz százaléka lenne. Hoffmann Rózsa a különböző illetménypótlékok megszüntetéséről és a helyükbe lépő minősítő vizsga bevezetéséről szólva kifejtette, hogy az új rendszer az egyes pedagógusok közötti differenciálást új alapokra helyezi.

A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődne el a javaslat szerint, így abban az évben valamennyi pedagógust automatikusan besorolják a szolgálati jogviszony hosszától függően a gyakornok, illetve a pedagógus I. kategóriákba. Emellett lenne még további két kategória, a legmagasabb a kutató tanári fokozat. A pedagógusok bér és járulékköltsége a pedagógus-életpályamodell bevezetésével a jelenlegi önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknél várhatóan 164,7 milliárd forinttal emelkedne. Ennek egy adott költségvetési év kezdődő tanévre vetített része 54,9 milliárd forint lenne.

A köznevelésben alkalmazott pedagógusok országos szintű szakmai véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő és döntéshozó testülete a közeljövőben megalakuló pedagóguskamara lesz, az erről szóló törvény további jogokat és kötelezettségeket határozhat meg, etikai normákat tartalmazhat.

Kapcsolódó cikkek