Az SOS-gyermekfalu mozgalom eszmei szülőatyja és elindítója az osztrák Hermann Gmeiner (1919-1986) orvos volt. Gyermekként maga is megtapasztalta az árvaságot, majd szembesülnie kellett a II. világháborúban elárvult, elhagyott gyermekek nyomorúságával. Gmeiner úgy vélte, a gyermekeknek olyan gondoskodásra van szükségük, amelyet csak családi környezetben kaphatnak meg. Barátaival együtt 1949-ben létrehozta az SOS-Gyermekfalu Egyesületet és ugyanebben az évben rakták le az első SOS-gyermekfalu alapkövét Tirolban.
SOS Gyermekfalu
Gmeiner felhagyott az orvosi hivatással, idejét haláláig teljes egészében az elhagyott gyermekeknek szentelte. Mára százharminckét országban 473 SOS-gyermekfalu és ezernégyszáznál több kapcsolódó SOS-létesítmény működik, amelyekben több mint nyolcvanezer gyermeket és fiatalt nevelnek. Az SOS-gyermekfalu privát alapokon álló, politikai és felekezeti elkötelezettségektől mentes, az otthonukat vesztett gyermekek felkarolása céljából életre hívott szervezet.
Az SOS-létesítményekben saját családjukban önhibájukon kívül nem nevelhető, elhagyott, otthonukat vesztett, állami gondoskodás alatt álló gyerekeket nevelnek családközeli formában. A négy alapelv: az anya, a testvériség, a ház és a falu. Ez azt jelenti, hogy a szervezet révén alkalmazott SOS-anya hat-nyolc gyermekkel él családi házakban. A gyermekek szellemi, fizikai és lelki fejlődését hivatásos nevelőszülők, pedagógiai munkatársak és pszichológusok segítik. Az itt nevelkedő gyermekek a település iskoláiba járnak, bekapcsolódnak a falu vagy a város életébe. A cél, hogy a gyermekeket felkészítsék az önálló életre, s az életkezdéshez anyagi támogatást is nyújt a szervezet minden fiatalnak.
Magyarországon 1983. október 29-én írta alá az SOS-Kinderdorf International és az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete azt a szerződést, amely lehetővé tette az első magyarországi gyermekfalu felépítését. Az alapkövet egy nappal később helyezte el Hermann Gmeiner Battonyán. A gyermekfalu átadására 1986. szeptember 27-én került sor, itt tíz családi házban 65 árva, félárva, illetve szociálisan árva gyermeket és fiatalt nevelnek. A második SOS-gyermekfalu 1990. szeptember 15-én Kecskeméten nyitotta meg kapuit, a harmadikat 1993. október 29-én Kőszegen adták át.
Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesületének védőszárnyai alatt jelenleg közel kétszázhetven gyermek és fiatal él. Ifjúsági lakásotthon, ahol már SOS-anya nélkül nevelkednek tovább a fiatalok, Szegeden, Sén és Lajosmizsén működik. Az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete kiemelkedően közhasznú szervezet, amely jórészt adományokból tartja fenn magát. Az egyesület 1984 óta tagja az SOS-Kinderdorf International szervezetnek, az egyes országokban működő SOS-gyermekfalu egyesületek csúcsszervének.
