Ezt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken jelentette ki, Budapesten. “Az elesettek visszavezetése a társadalomba szakértelmet kívánó, hosszú feladat” – mondta a tárcavezető a szociális munka napja alkalmából tartott rendezvényen. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat révén A nyomorúság arcai címmel megrendezett szakmai napon Réthelyi Miklós hangsúlyozta, “összetett feladat vár a szociális munkára és munkásra, aki elősegíti a társadalom jobbá válását, az egyének és a közösségek működésének javítását, a problémák megoldását”.

Réthelyi Miklós

Böjte Csaba ferences szerzetes szavait idézve azt mondta: “a szeretet olyan, mint a gyógyszer, nem jutalom, nem annak kell adni, aki megérdemli, hanem annak, akinek szüksége van rá. Nemcsak annak kell szeretet adni, aki közel van hozzánk, hanem annak is aki távol van tőlünk.” Réthelyi Miklós azt mondta, a külvilágot “nem mi építjük föl”, az adott, viszont formálhatjuk, jobbá tehetjük. Úgy tehetjük jobbá, ha a problémákkal szembenézünk, megoldásukra törekszünk. Így nemcsak a világot tehetjük jobbá, hanem magunkat is.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a szakmai nap címét megmagyarázva arról beszélt: a szeretetszolgálat egyik missziója az, hogy különbséget tegyenek az emberek a szegénység és a nyomor között. “A nyomor annyiban különbözik a szegénységtől, hogy míg a szegénységben a hiány összeköti az embereket a nyomorban minden erőfeszítés ellenére sem születik meg a holnap. Amit a szegénység felépített a nyomor szétmarja” – fogalmazott. Vecsei Miklós azt mondta: meglátásuk szerint az elmúlt húsz évben néhány százezer ember “leszakadt Magyarország egészséges testéről”.

Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeinek szakmai igazgatója előadásában arról beszélt, a hajléktalan emberek körében zajlik az “elnyomorosodás”. Egy felmérés szerint míg négy évvel ezelőtt az otthontalan emberek közül minden másodiknak volt valamilyen munkája, addig mára már csak minden negyedik dolgozik. A hajléktalan emberek háromnegyede végez “jövedelemszerző tevékenységet”: guberál, koldul – mondta. Kitért arra, hogy a hajléktalanok körében az ötvenes éveikben járó emberek csoportja a legnagyobb. Ennek egyik oldala, ami – mint mondta – jónak is nevezhető, hogy nem látni a fiatalok domináns beáramlását a hajléktalanok körébe. Elmondta azt is, hogy a hajléktalan emberek közül minden negyedik, a fiatal hajléktalan nők fele roma.

Vecsei Mikós közölte, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kiad egy szakmai könyvet Jelenlét címmel, amely a cigánytelepeken végzett szociális munka gyakorlati tapasztalatait összegzi. A könyv huszonkét szerző közös munkája, húszan közülük az ország különböző nyomortelepein dolgozó szociális munkások. Réthelyi Miklós a szociális munka napja alkalmából szakmai elismeréseket – Szociális Munkáért, Pro Caritate és Pro Familiis díjat – adott át, többen miniszteri dicséretben részesültek, mások miniszteri elismerő oklevelet vehettek át. A szociális munka napjának előzménye, hogy az 1990-es években a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége egy Európai Unió révén finanszírozott kutatási programra vállalkozott.

A szervezet 1997-ben összegezte az európai munkások társadalmi kirekesztettségével kapcsolatos kutatások eredményeit, majd november 12-ét a szociális akció nemzetközi napjává nyilvánította. Magyarországon először 1998-ban Salgótarjánban ünnepelték meg a szociális munka napját, később ezt országossá nyilvánították. E napon köszönetet mondanak azoknak, akik vállalják embertársaik segítését, képesek másokért, mások emberi méltóságáért dolgozni.