Hazai és külhoni kutatókkal is együttműködnek majd a közelmúltban, a Magyarság Házában megalakult Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai.

Kántor Zoltán, az intézet vezetője azt mondta, kormányzati háttérintézményként, tudományos sztenderdek szerint működnek majd, és az a cél, hogy tanácsokkal, iránymutatással lássák el a nemzetpolitika alakítóit.

Nagyon sok információ, tudásanyag gyűlt össze az elmúlt évtizedekben a kisebbségekről, ezeket szeretnék áttekinteni, rendszerbe foglalni, megvizsgálni, hogyan hasznosítható a politikum számára. Az intézet fő célja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai illetve magyarságpolitikai kutatások összehangolása és kezdeményezése, valamint a kutatások eredményeinek a politika számára használható módon történő feldolgozása – fogalmazott. Míg a kisebbségkutatás elsőrendű célja a határon túli kisebbségek társadalmi szerveződését kutatni, és tudományos eredményeket produkálni, addig a nemzetpolitikai kutatások gyakorlati és politikai célokat szolgálnak: a tudomány elméleteivel, módszereivel, eszközeivel, a politikai döntéshozatal számára hasznos/használható eredményeket alkotni. Az intézet együttműködik majd a hazai és külhoni kutatókkal, kutatóintézetekkel egyaránt, tanácskozásokat, kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek.

Kántor Zoltán jelezte, a Magyar Állandó Értekezleten elfogadott nemzetstratégia meghatároz bizonyos irányokat, prioritásokat, ezekre kívánnak összpontosítani. A kutatóintézet a múlt héten tartotta első rendezvényét. A tanácskozáson hazai és külföldi szakemberek tekintették át különböző jogsegélyezési gyakorlatokat.

A rendezvényt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, és Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkár zárta. Gál Kinga EP képviselő, Alan Phillips, a Minority Rights Groups korábbi igazgatója, Tove H. Malloy a European Center for Minority Issues igazgatója, Sergiu Constantin, a Dél-tirol-i European Academy kutatója és Vizi Balázs az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója a kisebbségvédelem, a nyelvhasználati jogok kereteiről, valamint a jelenlegi európai szabályozásban rejlő jogkiterjesztési lehetőségekről beszéltek.
A külhoni civil előadók a jogkiterjesztés, a jogérvényesítés, a jogvédelem és a jogsegély kérdéskörét járták körül, bemutatva szervezetük ilyen vonatkozású tevékenységét.