Megújult a Magyar Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus kertje. A több, mint másfél éves projekt részeként például új növényeket telepítettek, kicserélték a kerítéseket és az öntözőrendszert is.

A projektet lezáró pénteki vácrátóti sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a munkák 2010 májusában kezdődtek és a napokban fejeződnek be. A fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében 210 millió forintos európai uniós támogatásból valósult a huszonhét hektáros botanikus kertben. Oláh Krisztina projektmenedzser beszámolt arról, hogy tizenkilenc hónap alatt huszonnyolc kivitelező dolgozott a különféle munkálatokon. Több, mint ezernégyszáz növénnyel bővült a kert állománya és ezek közül számos példányt magyar növénytermesztőktől tudtak beszerezni. Megújult a botanikus kert öntözőrendszere is: több mint négy kilométeres szakaszon cserélték ki a csöveket. A projektmenedzser hozzátette: a kivitelezőknek nem volt könnyű dolga, ugyanis sok helyütt “nehezített terepen”, például a növények gyökerei között kellett ásniuk.

Kicserélték a növénygyűjteményeket, az élőhelyeket védő léckerítéseket és a drótkerítéseket is, felújították az utakat, kiépítették az ágyások között a csapadékelvezető-rendszert. Jelentős munka volt a tórendszerből a szerves és a szervetlen üledék eltávolítása. A tavakat összesen 580 négyzetméternyi területen tisztították meg harminc konténernyi szervetlen iszaptól egy speciális berendezéssel. Megtörtént a patak- és tórendszer zsilipjeinek felújítása is – sorolta Oláh Krisztina. A beruházás részeként felmérték a mintegy 250, jelentős értéket képviselő idős fa állapotát; a téli hónapokban ipari alpinisták segítségével elszáradt ágaikat levágták, megvizsgálták a bennük található odúkat. A botanikus kert teljes területén kiirtották a történelmi gyűjteményt veszélyeztető gyomnövényeket és az élőhelyen kívüli növényeknek otthont adó úgynevezett mély- és hollandágyak is megújultak. A projektről weblap és egy tízperces film készült.
A projektzáró ünnepségen Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára kiemelte, hogy az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete jó gazdája a területnek, az intézet munkatársai megtalálják azokat a külső forrásokat, amelyek nélkül nehezen lehetne fenntartani a kertet.

A vácrátóti nem a legnagyobb területű, de több, mint tizenkétezer fajával és fajtájával messze a leggazdagabb botanikus kert Magyarországon. Az üvegházi kollekcióban csaknem háromezer féle növény kapott helyet, emellett számos puhatestű, rovar, hal és madár él a kertben, amely a benne őrzött és bemutatott növényanyagnak köszönhetően “élő múzeum”, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs. A kertet száznyolcvan évvel ezelőtt alapították, a nagyközönség előtt 1961-ben nyitotta meg kapuit. A vácrátóti botanikus kert országos jelentőségű természetvédelmi terület, amely építményeivel, történeti kertstílusával műemléki védettséget élvez.