Irány a tanya!

Irány a tanya!

Negyven éve egy londoni titkárnő úgy döntött, hogy a városi élettől való menekülésként hétvégi önkéntes munkára jelentkezik egy vidéki farmra. Az 1971-ben indult World Wide Opportunities on Organic Farms (WWOOF) ma már világméretű mozgalom, amely több mint 50 ezer önkéntest és több mint száz ország hétezer biogazdaságát köti össze. A WWOOF-nak, amely ősszel ünnepelte 40. születésnapját, két éve Magyarországon is működik nemzeti szervezete.

Sue Coppard, a WWOOF alapítója egy interjúban elmesélte, hogy gyerekkorában gyakran nyaralt unokatestvéréék farmján. Felnőttként imádta Londont, de hiányzott neki a vidék. Mivel egy egyszerű üdülésnél többre vágyott – olyan értelmes, rendszeres vidéki elfoglaltságra, amelyet meg is engedhet magának -, eszébe jutott, hátha találhat olyan gazdaságot, amely egy kis segítségért cserébe időnként vendégül látná. Egy magazinnak végzett munka kapcsán hallott a biogazdaságokról, és úgy gondolta, azok talán szívesebben látnának egy szakképzetlen munkaerőt, mint a tömegmennyiségben termelő nagyfarmok. Néhány ismerősön keresztül eljutott a biodinamikus gazdálkodást oktató sussexi Emerson Egyetemhez, és bár az intézet farmjának vezetői kétkedéssel fogadták, az igazgatóhelyettes nyomására beleegyeztek egy próbahétvégébe.

Londonba visszatérve feladott egy hirdetést a Time Out magazinban, hogy társakat találjon a kalandhoz. Tizenöt válasz érkezett, amelyek feladói közül végül ketten csatlakoztak hozzá. Az első hétvégét tulajdonképpen “házimunkával” töltötték: gazolással, ároktisztítással. Ennek ellenére nagyon jól érezték magukat, és jól is dolgozhattak, mert újabb hétvégére invitálták őket.


Sue Coppard és társai hamar “megtértek” és hívei lettek a biogazdálkodásnak. Egy idő után megkereste azokat a biogazdákat, akikről annak idején olvasott, és önkéntes segítséget ajánlott nekik. Ők pedig elfogadták. Így indult a WWOOF, amely egyike lett az első ökoturizmust, illetve önkéntes turizmust kínáló szervezeteknek.

Nagy-Britanniában jelenleg mintegy 480 farm várja az érdeklődőket, világszerte pedig – becslések szerint – több mint hétezer. Ötven országban létezik a WWOOF-nak nemzeti szervezete, többek között Magyarországon is, és további 58 országban érhetők el farmok a “függetlenek” között. A WWOOF regisztrált tagjainak száma valószínűleg eléri az 50 ezret.

Az alapító szerint a WWOOF annak köszönheti népszerűségét, hogy a biogazdálkodás köré szerveződő kulturális csere friss és inspiráló tapasztalatokat biztosít a gazdáknak és az önkénteseknek egyaránt.

Az önkéntesek a szálláson és ellátáson kívül sok mindent kapnak: mezőgazdasági tapasztalatot (akár felkészítést a vidéki életmódra való áttéréshez), kapcsolatot a természettel, testedzést, olyan mesterségek elsajátítását, mint a szövés, a sajtkészítés, a méhészet vagy a kenyérsütés, és nem utolsósorban lehetőséget arra, hogy számukra idegen kultúrákkal, életmódokkal, országokkal ismerkedjenek és életre szóló barátságokat kössenek.


De sokszor a gazdák is tanulnak az önkéntesektől. Sue Coppard maga is továbbadott számos olyan technikát, amelyet az önkéntes munka során korábban tanult. Egy kameruni gazdának például amerikai önkéntesei segítettek saját honlapja létrehozásában és támogatások megpályázásában, egy francia “WWOOF-oló” megtanította fa méhkaptárokat készíteni, és bejárta vele autón Kamerunt, amire a farmernek korábban soha nem volt lehetősége. A kameruni gazda azóta ösztöndíjasként eltöltött egy évet az Egyesült Államokban biogazdálkodási módszereket tanulmányozva.

A gazdákat és az önkénteseket a WWOOF az interneten hozza össze: a nemzeti szervezetek saját honlapjaikon teszik elérhetővé a – többnyire kisebb díjért – regisztrált érdeklődők számára az önkénteseket fogadó helyi farmok listáját. Azokat a gazdaságokat pedig, amelyek olyan országban működnek, ahol nincs nemzeti szervezet, a WWOOF központi honlapján (www.wwoof.org) lehet megtalálni.

A gazdákkal a vállalkozó kedvűek azután maguk veszik fel a kapcsolatot, egyeztetik a részleteket, és maguk szervezik utazásukat is.

Varga Tamás, a WWOOF Magyarország koordinátora Új-Zélandon találkozott először a nemzetközi hálózattal 2003-ban. Mint elmondta, azóta tervezte, hogy létrehozza a magyar szervezetet.

Ő maga nem gazdálkodik, irodai munkát végez, de úgy látta, hogy a gazdáknak nem is jut idejük, energiájuk egy ilyen szervezet létrehozására, működtetésére, így magára vállalta a feladatot.

A WWOOF Magyarország végül két évvel ezelőtt indult el, akkor öt gazdasággal. Tavaly már tízre bővült a lista, mostanra pedig már csaknem húsz magyarországi biogazdaság szerepel a fogadók listáján önellátó családi gazdaságtól gyümölcstermelőkön, illetve állattartókon át egészen egy ökofaluig. A honlapon (www.wwoof.hu) pedig eddig mintegy ezerötszáz önkéntes regisztrált. (A magyar szervezetnél a regisztráció egyelőre ingyenes.)
Varga Tamás becslése szerint a magyarországi gazdaságokba évente mintegy száz-kétszáz önkéntes jut el, akiknek 80 százaléka külföldi. A magyarok inkább külföldre mennek, hiszen egy-egy ilyen “WWOOF-olás” nagyszerű nyelvtanulási és utazási lehetőség is, és a világ szinte minden táján találni önkénteseket fogadó farmokat.


Vannak persze, akik Magyarországon próbálják ki a “WWOOF-olást”. Hegyesi József például idén nyáron a Pusztaszer mellett fekvő Bio Pipacs Tanyán szerezte első WWOOF-élményét. Mint a magyar szervezetnek küldött levelében írta, a tanyán élő ötgyermekes – németül és magyarul beszélő – család mindennapi életének részeseként rengeteget tanult és tapasztalt. Többek között azt, hogy hogyan kell házi sajtot és joghurtot készíteni, hogyan lesz a teljes kiőrlésű gabonamagvakból végül kemencében sült házi kenyér, hogyan kell birkát fejni, nagy mennyiségben komposztot készíteni, szénát forgatni vagy kaszálni. De bepillantást nyerhetett abba is, hogyan is néznek ki egy természettel harmóniában élő család mindennapjai.

“Aki még sohasem WWOOF-olt, annak azt javaslom, hogy próbálja ki, mert az ember közben olyan gyakorlati tapasztalatokra és élményekre tehet szert, amelyekhez egyrészt máshol nem jut hozzá, másrészt pedig akár egy életre megváltozathatja a gondolkodásmódját és a világról alkotott képét” – fejtett ki.

A WWOOF nemzeti szervezeteinek vezetői ősszel együtt ünnepelték a mozgalom 40. születésnapját.

Mint Varga Tamás felidézte, Dél-Koreában, a biogazdálkodási mozgalmakat összefogó nemzetközi szervezet, az International Federation of Organic Agricultural Movements (IFOAM) konferenciájához kapcsolódva rendezték meg a WWOOF-találkozót, amelyen az alapító mellett mintegy harminc nemzeti szervezet koordinátora vett részt. Magyarország és több más európai állam mellett például olyan országok is képviseltették magukat, mint Ausztrália, Új-Zéland, Nigéria, Banglades, Nepál vagy az Egyesült Államok.

A WWOOF-konferencia a személyes találkozókon túl jó alkalom volt arra, hogy közös válaszokat keressenek a mozgalmat érintő nemzetközi kihívásokra, például a vízumkérdésekben jelentkező problémákra vagy azoknak az országoknak a kezelésére, ahol nincsenek nemzeti szervezetek.

A találkozón megfogalmazták a WWOOF közös küldetését is, amely korábban országonként eltérő volt; elhatározták egy nonprofit nemzetközi ernyőszervezet létrehozását, és a jobb együttműködés érdekében közös internetes kommunikációs platform kialakítását is.


A magyar WWOOF-koordinátor kiemelte, hogy a régióban szoros az együttműködés. A szlovák nemzeti szervezet kereteinek kialakítása például a cseh, a lengyel és a magyar WWOOF kezdeményezésére és segítségével indult el idén ősszel. Együtt kerestek Szlovákiában olyan, biogazdálkodást népszerűsítő nonprofit szervezetet, amely vállalta a WWOOF gondozását is, a csehek pedig weboldalukat és a mögötte lévő rendszert is felajánlották.

Közösen pályáztak a Visegrádi Alaphoz, szórólapot jelentettek meg több nyelven, és terveznek közös honlapot is. Próbálják egységesíteni a kommunikációt és a feltételeket, valamint gondolkodnak egy egységes rendszer ialakításában is – tette hozzá az együttműködés részleteiről szólva Varga Tamás.

Bár a tél a mezőgazdaságban holt szezon, a WWOOF-nál korántsem az. A magyar koordinátor szerint sok levelet kapnak olyanoktól, akik már tavasszal, például húsvétkor vállalnának önkéntes munkát. Ausztráliából és Új-Zélandról pedig szívesen jönnének most, az ottani nyári szünet idején is, de elég nehéz ilyenkor befogadó gazdát találni, bár egy páran azok közül, akik állatot tartanak, télen is fogadnak önkénteseket.

Folyamatos munkát jelent a WWOOF népszerűsítése is, amelyre Varga Tamásnak leginkább eszmecseréken vagy – különösen az önkéntesség európai évében – önkéntes találkozókon nyílik lehetőség. Legutóbb például a novemberi TEDxYouth@Budapest konferencián várta saját standdal az érdeklődőket, de idén először a Sziget fesztiválra is eljutott a WWOOF.

Mint a koordinátor megjegyezte, a magyarországi szervezet maga is teljesen önkéntes alapon működik, így nemcsak a biogazdaságokba, de a WWOOF Magyarországhoz is keresnek önkénteseket.