„Példátlan a Magyarországgal szembeni bírálatok erőssége”

„Példátlan a Magyarországgal szembeni bírálatok erőssége”

Kovács LászlóKovács László

Az MSZP alelnöke szerint az Európai Unió történetében még nem volt példa arra, hogy egy kabinet olyan erős bírálatokat kapjon, mint Orbán Viktor kormánya. 

Kovács László korábbi külügyminiszter és uniós biztos hétfőn a pártjának sajtóbeszélgetésén azt mondta, a Magyarországgal szembeni aggályok súlyosabbak, mint az ezredfordulón Ausztriával szemben megfogalmazottak. Ennek pedig éppen az az oka, hogy amíg akkor Jörg Haider szélsőjobboldali Szabadságpártjának koalíciós részvételét kifogásolta az EU, az osztrák kormány döntéseit azonban nem, az Orbán-kormány “provokatív módon” sérti meg az uniós értékeket, számos intézkedése ellentétes a közösségi joggal és szabályokkal – tette hozzá.
    
Az MSZP-s politikus azt hangsúlyozta, a brüsszeli bírálatok szerteágazók. Sérelmezik a demokrácia, a jogállamiság “lebontását”, a bírói függetlenség és a sajtószabadság korlátozását, a különadók bevezetésének körülményeit, illetve hogy a magyar kormány “szembefordult az integrációval” és visszautasítja az uniós kifogásokat.
    
Véleménye szerint a Magyarországgal szembeni kritikus hangok azért is erősödtek fel, mert Brüsszelben tartanak attól, hogy a magyar kormány “rossz példa” lesz más tagállamoknak arra, hogy vélt érdekeiket a közösségi szabályok ellenében próbálják érvényesíteni. Kovács László azt mondta, a kabinet magatartása, kiszámíthatatlansága a demokrácia és az integráció hívei mellett a gazdasági-pénzügyi köröket is “irritálja”, ez utóbbi miatt azonban nem indulnának eljárások az országgal szemben.
    
A szocialista párt alelnöke úgy vélte, hogy a jegybanktörvény módosítása biztosan az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott hiteltárgyalások megkezdésének feltétele lesz, de elképzelhető, hogy az Európai Bizottság a bírók nyugdíjazásával kapcsolatos, illetve az adatvédelmi biztos mandátumának megszűnését okozó jogszabályok megváltoztatását is előfeltételként szabja, és minden esetben kötelezettségszegési eljárást is indíthat, bár ez a nemzeti bank függetlenségének megsértése miatt a legvalószínűbb. Arra is kitért, hogy az uniós vizsgálatok elhúzódhatnak, mivel a kormány korábban “gyerekes trükkökkel” élve nem a végül benyújtott és elfogadott törvények szövegét küldte el Brüsszelnek, így a bizottság most igyekszik feltárni az Orbán-kormány szándékait például a jegybankkal kapcsolatban.
    
Ezzel összefüggésben Kovács László arról is beszélt, hiába állítja a kormány, hogy az Európai Központi Bank tizenöt kifogása közül tizenhármat figyelembe vett az MNB-törvény módosításakor. Ezt azzal a példával illusztrálta, hogy ha egy magasugróversenyen 215 centiméteren van a léc, egy 213 centis ugrás nem elég a sikeres kísérlethez.
    
A hiteltárgyalásokról szólva azt is kifejtette, hogy a magyar delegációt vezető Fellegi Tamásnak előbb az Európai Bizottsággal kellett volna egyeztetnie, és csak ezután Washingtonba utazni a valutaalaphoz, ahol így semmilyen eredményt nem érhetett el.
    
A Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról a korábbi adóügyi biztos úgy foglalt állást, el kell választani a jogi aggályoktól, ám valóban tovább rontja a rólunk alkotott összképet, hogy miközben négy országgal szemben megszüntette az eljárást, a hiány leszorítására hozott magyarországi intézkedéseket elégtelennek, illetve fenntarthatatlannak találta az Európai Bizottság.