A nagy életmentő csendes ünnepe

A nagy életmentő csendes ünnepe

WallenbergRaoul Wallenberg igazolványképe

A társadalomnak el kell utasítania minden diszkriminációt, és meg kell akadályoznia a gyűlölet elburjánzását. Erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a Nemzeti Múzeumban a Wallenberg-évforduló alkalmából tartott ünnepségen. Carl Bildt svéd külügyminiszter beszédében kiemelte, Wallenberg az életét kockáztatta egy "gonosz ideológia" ellen, és egy másiknak az életét áldozta. 

Az államtitkár rámutatott, Raoul Wallenberg a XX. század kiemelkedő, jelképértékű személyiségei közé tartozik, “a jog és az igazságosság szimbólumává vált”, akinek a Világ Igaza díj kitüntetettjeként emlékfája van Jeruzsálemben, a Jad Vasem Emlékközpontban. Embermentő tevékenysége során a holokauszt idején “atyjává lett több tízezer, mindentől megfosztott embernek” – mondta.
    
Németh Zsolt kitért arra, Raoul Wallenberg embermentő munkássága alig fejeződött be, amikor a kommunista diktatúra börtöneibe került. “Mi emberi ésszel nem érthetjük ezeket az emberi utakat, csak azt látjuk, hogy a világnak ezen a részén gyakran jut ez a sors a legigazabbaknak. Ha egyetemes értékként ismerjük el mindazt, amit cselekedett, mi is követhetjük őt az igazak keskeny ösvényén”, ezért Wallenberg munkásságát minél szélesebb körben kell megidézni és megismertetni.
    
Carl Bildt svéd külügyminiszter beszédében kiemelte, Wallenberg az életét kockáztatta egy “gonosz ideológia” ellen, és egy másiknak az életét áldozta. Több tízezer ember életét mentette meg hathónapos budapesti tartózkodása alatt – mondta. Kifejtette, nem volt egyedül, hasonló tevékenységet végeztek más, például svájci és vatikáni diplomaták is. Wallenberg azonban igazi lendületet adott az erőfeszítéseknek. A politikus felidézte, Wallenberg jól ismerte Magyarországot, mivel korábban üzletemberként dolgozott, és cégének volt érdekeltsége az országban. Későbbi embermentő tevékenységének célja az volt, hogy jobb jövőt biztosítson Magyarországnak, amelyet annyira szeretett – hangoztatta. Úgy vélte, az egykori svéd diplomata életének az az üzenete, hogy át kell adni a tanulságait ezeknek a “szörnyű éveknek” a következő generációknak.
    
Budapesten

budapesti irodájában

Louise von Dardel, Raoul Wallenberg unokahúga közölte: a “halálgépezet pusztításáról” egy magyar munkatársától hallott Raoul Wallenberg, ennek hatására szerzett magának diplomata útlevelet a svéd királytól. 1944 júliusában jött Magyarországra, és “hihetetlen szervezőkészségével” mentette a zsidó emberek tízezreit. Emlékeztetett arra, hogy Wallenberg gondoskodott az üldözöttekről, menlevelet szerzett nekik, és “visszaadta a hitüket az emberségben”. Utalt arra, hogy “67 éve ezen a napon Raoul maga is áldozattá vált”, elrabolták és a Szovjetunióba hurcolták a Gulágra.
    
Felhívta a figyelmet, lehet tenni az emberi jogokért, “még akkor is, ha kockázatot kell vállalni”. Mindenki számára fontos kell hogy legyen Wallenberg szellemének fennmaradása, aki vállalta ezt a kockázatot – emelte ki.
Annette Lantos, az egykori magyar származású amerikai képviselő, Tom Lantos özvegye a centenáriumi Wallenberg-díj átvételekor azt mondta, Wallenberg a történelem egyik legsötétebb korszakában fényként mutatta az utat. Felidézte, ő és férje is Wallenbergnek köszönhetik az életüket. Ezért Tom Lantos kezdeményezte, hogy az egykori svéd diplomatát az Egyesült Államok díszpolgárává avassák. Azt remélték, ha Wallenberg még él, ezzel a lépéssel nyomást gyakorolhatnak a Szovjetunióra, hogy engedjék szabadon – emlékeztetett.
    
Az ünnepségen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Németh Zsolt átadták a Wallenberg-díjat, amellyel azoknak a munkáját ismerik el, akik példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élőkért kifejtett tevékenységükkel. A díjazottak: Dani Eszter református lelkész, Novák Ilona pedagógus, az Élet Menete vagonkiállításának kezdeményezője, Pócsiné Sivák Erzsébet pedagógus és Hidvégardó önkormányzata – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben roma közösségi házat hoztak létre és munkahelyet teremtettek a roma lakosoknak.
    
Az emlékév alkalmából alapított centenáriumi Wallenberg-díjat azoknak adományozták, akik sokat tettek az egykori diplomata magyarországi tevékenységének megismertetéséért. Díjat kaptak: Anette Lantos, Kate Wacz holokauszt-túlélő és Jan Lundvik svéd diplomata. Jan Lundvik egykori budapesti és moszkvai nagykövet a Wallenberg sorsát kutató közös svéd-orosz munkacsoport társelnökeként dolgozott.
    
emlékszobor

Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából a Rauol Wallenberg Egyesület kedden csendes megemlékezést és koszorúzást tartott az osztrák nagykövetség épületénél lévő emléktáblánál, este pedig ugyanilyen megemlékezést tartanak a XIII. kerületben a Pozsonyi út és a Wallenberg utca sarkán álló emlékműnél. A Wallenberg-emlékév fővédnöke Schmitt Pál köztársasági elnök.